Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
9. Az agrárforradalom végrehajtása: a földosztás megindulása 1945. Miközben Somogybán még messze világítottak az ágyúk torkolattüzei, az ország másik felében, a Debrecenben már összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945. március 15-én - a történelmi emlékezés dátumához ragaszkodva - kibocsátotta a 600/1945. M. E. sz. rendeletet, amely 1945. március 18-i hatálybalépésével megszüntette hazánkban a nagybirtokrendszert. Másnap, 1945. március 16-án megindult a Vörös Hadsereg nagy dunántúli offenzívája, mely áttörte a hitleristák magyarországi utolsó védővonalát. Április 1-jén a szovjet csapatok már túljárva Somogy határán, Nagykanizsát is elérték, április 19-én pedig hazánk egész területe is felszabadult. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapjaként Kaposvárott 1945. január 12-én először megjelenő „Somogyvármegye” március 6-i ,A földreform útján” című vezércikke volt a hírlapi nyitánya annak a termékeny és bátor hangú sajtóagitációnak, amely a földosztás gondolatának a népszerűsítésével a készülő törvény melletti kiállásra serkentette a megye lakosságát. Ugyancsak a helyi sajtó hozta a megye tudomására a nyíregyházi 1945. március 11-i népgyűlés megtartását is, amelyen az Ideiglenes Nemzeti Kormány által megjelentetett földreformtervezet elkészülését és az Ideiglenes Nemzetgyűlés elé való beterjesztését jelentette be a földművelésügyi miniszter. A készülő törvénytervezet alapján a helyi lap sürgette a községi földigénylő bizottságok megszervezését, mozgósítva a megye parasztságát, hogy vegyenek részt a bizottságok munkájában. Alig néhány nap múlva, március 23-án, a „Somogyvármegye” „Földosztás” c. ünnepi vezércikke már az Ideiglenes Nemzet- gyűlés törvényerőre emelt rendeletét üdvözölte, amely felszámolta hazánkban a nagybirtokrendszert. A demokratikus pártok közül elsőként a megyében a Kommunista Párt március 31-én tartott megyei értekezlete foglalkozott a törvény jelentőségével és mielőbbi végrehajtásának a módozataival. A pártértekezlet elhatározta, hogy a földosztás lebonyolítását - a Párt régi programját - teljes erejével támogatja, s külön megemlítette azokat a reakciós elemeket, amelyek akadályozni akarják a magyar nép jövendőjét szolgáló törvény végrehajtását. De a március derekán megalakult Nemzeti Parasztpárt is - a Kommunista Párt szövetségeseként - igen sokat fáradozott a földosztás végrehajtásán. A többi demokratikus pártok megyei szervezeteinek az állásfoglalásai után Somogy népe azonnal hozzálátott - mérnökök nélkül - a földosztás történelmi jelentőségű munkájához. Április első napjaiban az új somogyi honfoglalók földrengésszerűén döntötték romba a megye nagybirtokait, „a nép ezeréves börtöneit”. Gyöngyösmellék, Mozsgó, Dobsza, Szentlászló, Somogyhárságy, Büssü, Kétújfalu, Teklafalu, Somogyapáti, Endrőc, Adorjánpuszta, Várda, Tokajpuszta, Somogyacsa, Karád, Zics, Nágocs és Andocs voltak az első földosztó községek, ezek példái nyomán április 5-én Kaposvár határában is megkezdték a földosztást. Somogy vármegye és Kaposvár Nemzeti Bizottsága 1945- március 30-án tartott ülésén határozta el a Megyei Földbirtokrendező Tanács felállítását. A Tanács 1945. 27
