Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
köztörténeti kutatásoknak, a hely- és honismereti mozgalomnak valóságos kincsestára. Hazánk kulturális életének mai nemzeti tőzsdéjén megemelkedőben vannak a régi egyházi alma materek és kollégiumok, különféle művelődési intézmények (a népfőiskolák, a regös cserkészek, ifjúsági egyesületek, diákönképzőkörök, ifjúsági konferenciatelepek) és azok fenntartóinak és vezetőinek az árfolyamai. Végzetes hiányt szült az elmúlt évtizedekben az a vulgáris magatartás, amely a haladást és a valláserkölcsöt szembeállította egymással. A kisnemzeteknek egyházai, intézményei, népfőiskolái, köztük a szárszói SDG-telep egykori nemzetnevelő műhelye - mindig a magyarság fennmaradásán törték a fejüket, munkájukkal a nemzet öntudatát növelték, a nemzet önismeretét fokozták, hiszen egy szép gregorián dallam vagy a nemzet által énekelt Szenczi Molnár genfi zsoltár, éppenúgy nemzeti kincsünk lett, mint nemzetmegtartó népdalaink mind a mai napig, amelyekre éppen itt a szárszói dombhajlatban is tanították Balla Péterék a magyar fiatalságot. Egyházaink kulturális kincsvilága, archaikus imádságai, a népi áhítat egyszerűsége, bizakodó hite, morális tisztasága mind-mind közrejátszott abban, hogy népünket a nemzet és az emberség tartós egyetemességébe emeljük fel általuk. Szárszó így készülhetett a magyar népi irodalom és népi művelődés láncolatában a modern és korszerű közművelődés intézményeként, amely Debrecen- Patak-Pápa és Pannonhalma ifjúságát vette tisztító és alakító kohójába, rányitva szemüket a nemzet sorskérdéseire. így válhatott egyetlen táborhellyé a második világégés utolsó évében Szárszó, ahol is a nemzet jövendőjének akkori demokratikus lehetőségeit kereshették és keresték is avatott tollú népi írók, szociológusok és tudósok irányításával. A tó déli partján szigetként emelkedett ki a közhelypolitika, a közhelyirodalom, a közhelyzene világából a szárszói telep, ahol is a népi Magyarország előőrseinek a konferencián és táborain már messze hallatszottak az új Magyarország mondandói, tervei és népdalainak csodálatos varázsa a balatoni csillagos esték tábortüzeinél. A bartóki és kodályi népzenei program e táborokban s még néhány tó körüli népfőiskolán és regös cserkésztáborban nevelte hazai ifjúságunk ezreit irodalmi, kulturális, politikai és zenei anyanyelvének az ismeretére. Kedves Emlékezők! A történelem ítélőszéke előtt Szárszó már kiállta a próbát, Szárszó mérlege azonban még nem készült el. Ez az értékítélet a nemzet közvéleménye előtt éppen most van alakulóban, remélhetően mai emlékezésünkön is egyre világosabban fogalmazódik majd meg. Forrás: Somogy 3/1988. sz. 96. Szemes nagy szülöttje: Reich Károly (1922-1988) A) 1976-1981 közötti - tündérmesébe illő - rajzait adta közre 1982-ben a kiváló festőművész „Hazafelé” című kötetében, amelyet meleghangú dedikációval, az alábbi sorok kíséretében küldött a levéltárba: „Drága Jóskám! Kedves Barátom! Igazán megható a Te jóságod, s hogy engem tanulmányaid részének ezzel a nagyszerű kiadványával, a „Múzsáknak szentelt kies tartomány”-nyal megajándékoztál - szívből köszönöm. Nem is tudod, milyen jót tettél velem ezzel a „Kincses” tartománnyal, amelyből 180
