Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
Ezzel az emlékművel Mesztegnyő lakossága nagyot törlesztett. Kimondva általa azt az igazságot, hogy e falu lakossága történelmünk és múltunk becsületét nem engedi kockára tenni. Újra fel kell értékelni nemzetünk életében történelmünket, amely egy nemzetnek a legnagyobb kincse. iMost különösképpen időszerű, amikor nagy' királyunk halálára emlékezünk és készülünk a magyar honfoglalás 1100. évfordulójára, akkor visszaállítjuk újra történelmünk becsületét, ifjúságunkat jobban és érzelemdúsabban beavatva a magyar történelembe. Hiszen nemzeti tudatunk erősítése nélkül társadalmunk nem azonosulhat sem a szocialista jelenünkkel, sem jövőbeni törekvéseinkkel. A nemzeti és történelmi tudat soha nem lehet szégyellt érzés számunkra - jól mondta Zrínyi Miklós - egy' nemzetnél sem vagyunk alább valók. Nekünk azonban tudnunk kell, hogy számunkra semmi sem érthető történelmünk nélkül, s belőlünk az az érdekes a világ számára is, ami sajátosan a miénk. A kisnemzetek számára sajátos történelmi örökség a múltjából minden tanulság, az áldozatok, a veszteségek is, egyáltalán mindazok az ismeretek, amelyek idehaza és a hazánk határain kívül élő 15 milliós magyarság életével függ össze. Mondandóm címéül ezt választottam: Rekviem a mesztegnyői temetőben! Ez az emlékoszlop valóban rekviem a második világháborús áldozatokért. Ám mint az őrtüzek egyik falutól a másikra terjedve, egymás után állítanak mementót a közösség halottaiért és boldog lehet és büszke Mesztegnyő lakossága, hogy mindenszentekkor nemcsak saját halottai sírjához zarándokolhatnak ki, hanem a falu második világháborús összes áldozatainak az emlékművéhez hozhatják a nemzeti öntudat ma még pislákoló, de egyre jobban erősödő gyertyafényét e temető nemzeti emlékhelyére.” Forrás: Honismeret 4/1989. sz. 95. 1988. Zarándoklat az 1943-as szárszói konferencia 45. évfordulóján 1988. augusztus 28-án a balatonszárszói Községi Közös Tanács nagytermében emlékünnepet rendeztek, amelynek megnyitóját a Szárszói Baráti Kör elnöke: Kanyar József tartotta: „Tisztelt Ünneplők! Kedves Emlékezők! Az idei tatai honismereti akadémián a magyar sorskérdések arzenáljából - többek között - a nemzeti emlékhelyek és a nemzeti tudat összefüggéseinek a kérdését emeltük ki és tűztük napirendre, valamint az egyházak és a magyar honismereti mozgalom kapcsolatainak a kérdéseit. Nemzeti emlékhelyekre: igazán csak a kisnemzeteknek van szükségük nagyobb álmaik továbbálmodása végett. Ez idén nemzeti emlékhelyeink száma eggyel szaporodván, miután a haza szentelt földjébe tértek vissza nemzeti géniuszunknak: Bartók Bélának a hamvai európai rangú alkotóinknak nemzeti cinterem-emlékhelyére: a farkasréti panteonba. Mi is nemzeti emlékhelyre sereglettünk össze ez idén: SZÁRSZÓRA, a 45 esztendővel ezelőtti bátorságos népfront-bölcsőhelyre. Bár SZÁRSZÓ mérlegét még 45 év múltán sem készítettük el nemzetünk és politikánk nagy fogyatkozására - mégis karnyújtásnyira érezhetjük nagy célunkat: kialakítandó ifjúsági emlékhelyünk megvalósításának régóta dédelgetett álmát. Nemzeti tudatunk környezetvédelmi mozgalmának: a honismereti mozgalomnak második nagy témája: az egyházak művelődéstörténeti szerepe volt, amely a hely- és
