Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
>ff «N Tiszt elt ünneplő közönség! A „Hitel” után hadd említsem ragyogó tervezetét a balatoni gőzhajózással kapcsolatban is. Új könyvét 1846-ban, meleg ajánlással küldte meg Somogy megyének, a hasznos tanulságok levonása érdekében. Nyilván olvashatta Fényes Elek megjegyzését 1842-ben, amikor is a kitűnő statisztikus egyik kiemelkedő munkájában ezt írta: „Mióta a Festetics-vi- torlás megszűnt, nincs rendszeres közlekedés a Balatonon.”. A tó szerencséjére, ekkor írta Széchenyi a „Balatoni gőzhajózás” című röpiratát - amelyben az első gőzhajót varázslatos „bűbájvessző”-nek nevezte és olyan „életszikra”- nak, amely „az álomvilágban szendergő vidéket egy szebb jövendő tavaszkorába, vidor elevenséggel hajózza be”. Majd így folytatta: „Egyetlenegy gőzősnek a megjelenése is a Balatonon olyan fordulatot tenne a gyönyörű víztükör mostan szunnyadó létén, s növelné az egész vidék életerejét”, majd a modern értelemben vett fürdőkultúra lényegét fogalmazta meg a tó gyógyító erejére is utalva: ,A munkafáradt ember, ha a Balaton víztükrét meglátja, új életkedvet érez ereiben csörgedezni”. Kétségtelen, hogy Széchenyi maga is a szállítási lehetőségeket látta elsőrenden a balatoni gőzhajózásban, amely megkönnyítette volna a Dunántúl és Pest kapcsolatát, másrészt pedig Pestről a tenger felé vezető út hosszú szakaszán gyorsította volna meg a szállítást. A kötet megjelenési évében - talán még ezt is elmondhatjuk - megalapította a Balatoni Gőzhajózási Társaságot. Amikor 3 évvel ezelőtt még arra biztattam a róla elnevezett kaposvári Kereskedelmi Szakközépiskola tanárait és növendékeit, hogy közelgő születési évfordulója előtt segítsenek fölállítani Kaposvárott egy szobrot emlékére és tiszteletére és azt az országos ünnepségek prelúdiumaként leplezzék le díszpolgárrá avatása 154. évfordulóján. Ez az örömteljes pillanat most itt van előttünk kedves ünneplő kaposvári közönség. Erről a szép programról nem késett le városunk népe. Mégpedig úgy, hogy Fő utcája nevének visszaállításával a város belső sugárútjának végére helyezte át a megszűnt Széchenyi teret, s így most az új Fő utca összeköti a magyar reformkor két kiválóságának a szobrát: a Kossuth téri régi Kossuth-szobrot az új Széchenyi téri új Széchenyi-szoborral. 170
