Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
IV. Somogy a török hódoltság idején (1526-1686)
II. Balaton Koppány vára után valósággal rácsodálkozott a Balaton szépségére : »•Kanizsa és Koppány várakéi nem éppen messze, egy merhále hosz- szúságú helyen egy nagy tó van, mely keletről nyugotra hosszában terül el s kerülete 47 mérföld. Négy oldalán erős várak vannak. Insallah, azokat a várakat majd mind leírom a szerint, amint láttam. Oly tiszta vize van, hogy az ember, ha egy egész bárányt megeszik is és reá ebből az éltető vízből iszik, egy kis idő múlva már újra éhes; tehát az emésztést elősegítő, tiszta üde víz ez. A parton lakók a ruhamosásnál szappant soha sem használnak, s mégis tiszta fehér lesz a ruha, ha ebben mossák. Partján különféle értékes kövek vannak, melyek a német almához hasonlók. Ezt a kellemes ízű vizet ivó emberek és állatok kövérek és testesek lesznek. A Teremtő csudája, hogy július napjaiban ez a víz olyan, mint a iég, a zordon télen pedig nem fagy be s melegen marad, holott ehhez közel a kanizsai tó befagy. Ebben ezernél több féle hal van, melyek ízlleteseb- bek, mint a más országbeliek. Van rajta 40-50 hajó, melyek egyik várból a másikba viszik a kereskedőket és látogatókat. Azt mondták nekem, hogy a mélysége ötven rőf, de én nem mértem mag, a hazugság pedig tilos. E tónak lefolyása is van, mely a budai útba eső Szegszárd vára közelében Jeni-Palánlka hídja alatt menvén el (ma Szekszárd közelében Palánk puszta), a Duna folyóval egyesül, ezért e tóban dunai halak is vannak. A kamarás agával Koppány várából visszafelé elindultunk, s ezer fegyveres katonával újra Szegesvár (Segesd) közelében vonultunk el, s teljes óráig erdős, szőlős helyeken menve, egy terjedelmes síkságon Kaposvár várához érkeztünk.« III. Kaposvár »Építőjét senki sem tudja. Szulejmán khán idejében a 961. évben Tujkun pasa foglalta el. A kanizsai ejáletben vajdaság; százötven ákcse (apró ezüst pénz, 1 forint 66 és fél akcse volt) jövedelmű bíróság; kerülete egészen keresztény. Az ellenség e várat kegyelemre adta át. de aztán szerződésszegést követett el, mert az iszlám sereg a külső várba bement, az összes hitetlenek a belső várba zárkóztak s három napig heves harc volt, melyben kétezernél több ellenséget a kard járt Keresztül. Mivel a belső vár karddal hódíttatott meg, ezért mostanában is a pénteki ikhutbet (imádság) a kádik (bíró, előimádkozó) kardoson éneklik el. A vér elfoglalásának napján a börtönből ezernél több mohamedán foglyot hozták ki. Ezek közül a fogságból (kiszabadult emberek közül még most is él néhány öreg. Sejkhül-iszlámja (a muzulmán papság főnöke), nákib-ül-esráfja (az ulemák vagy a törvénymagyarázók feje) nincs; van azonban lovassági ketkhudája, budai janicsárja, muhteszib agája, parancsnoka, önkéntesek agája, arabisztóni (arábiai), -martalóc, (vagy törökösen martolosz, török szolgálatban álló keresztény katona. A törökök a martalócokat rablócsapatokul és kalózokul használták.) 70
