Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
IV. Somogy a török hódoltság idején (1526-1686)
-jerli dsebedsi (szószerint földi vértes, helyőrségi szolgálatra alkalmazott katona) és topcsi agája. Várkatonáinak szama 600, háború idején összesen ötezer harcedzett katonája van. Adófelügyelő agája, vámfelügyelője, városi felügyelője, főépítőmestere és hatezer szabadalmazott rájája van. (Rája, keresztény vallású török alattvaló. Ttá- jáknak nevezték nálunk a töröknek behódolt lakosságot.) A vár földje és alakja: Ez a vár olyan, mintha Kanizsa várának íia volna. Kanizsa gyanánt egy nádas, mocsaras mély völgyben úgy áll, mint négy lábán a béka, A mocsárnak vize a Kapos folyón s az árkon át folyik, s igen nagy víz. Vára nincs olyan nagy, mint Kanizsa s hosszúkás, négyszög alakban fekszik. Egész építkezésének az alapján nagy fagerendák vannak s körös körül tömésfalakkal övezett palánka. Belső vára azonban nagyon erős, háromszáz deszikazsindelyes tetejű, kert nélküli szűk háza van. Szulejmán khán dsámija, hadiszertára, élelmiszer raktára, keletre nyíló vaskapuja, s előtte felvonó hídja és tornya van. Külvárosa: Egy tágas síkon a Kapos folyó mocsarai közé épült hosz- szú'kás négyszögű külváros. Palánkfalának szélességét teljes ötvan lépésnek találtam. Ez iszkenderi (Iszkender-sándori: a keletiek Nagy Sándor (Iszkender) emlékét és nevét tartják a hatalom és erő kifejezőjének) vár minden oldalán nagy bástyák és minden szöglet könyökénél lőrések vannak. Ezt a várat hét király ostromolta, de nem tudták elfoglalni s megtörve, vesztesen távoztak. Kapui előtt, az árok fölött levő hidjai csigákon járnak. E városban van a Khuinkjár dsámí és más egy-két dsámi. Van két medreszeje, hat elemi iskolája, két helyen kolostora s mintegy ötven boltja. Három izlám városrésze van, a többi keresztény. Utcái deszkaburkolatúak épp úgy, mint Kanizsán, mert süppedékes hely. Vize és levegője nagyon kellemes. Szép arcú és egészséges népe van.« »Magyarországi utazásai«-nak VI. kötetében találjuk Szigetvár, Papofcsa (Babócsa) és Berzence várleírásait. E részből a közismert szigetvári vár leírásának közlésétől eltekintettünk — Szigetvár 1950- től közigazgatásilag már nem tartozik Somogy megyéhez — helyette, a kevésbé ismert: Babócsai vár leírását közöljük kötetünkben. IV. Babócsa (Popofcsa) vára »Építője Zirinszki Miklós bán. Mikor Szulejmán szultán khán Szigetvár előtt elhunyt, Szokolli vezír okos rendeletére Mrusztafa pasa ötödik vezír és testvére Semszi para a rumili ej élettel Babocsát ostrom alá fogták, s mivel az eütanség azon éjjel a várból megfutott, a 974. év Száfár hó 29-ik napján (1566. szept. 15.) a várba bementek s annak felszerelését kellőkép átnézvén, elegendő számú katonát helyeztek bele. Az ellenség utóbb e várat visszafoglalta, míg végre III. Mohamed szultán kilón idejében az 1009. esztendőben (1600) Ibráhim pasa főszer- dár az ellenség kezéből megszabadította és rendezetté tette. Az 1074. évben (1664) Zerin-oglu e várat ismét elfoglalta, ámde amikor az ellenség meghallotta, hogy Köprülüzáde Fázil Ahmed pasa magyvezir Kanizsa várának segítségére érkezik, a várat, melyben öt hónapig lakott, felgyújtotta, ágyúit és hadi felszerelését pedig elvitte és Jeni kálába (Újvár) helyezte el. Csupán a magas dombon levő téglaépítkezésű belső vár maradt meg a maga állapotában. 71
