Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

IV. Somogy a török hódoltság idején (1526-1686)

Zerintől ezt elfoglalta. Jelenleg a kanizsai ejáletben külön szandsátobégi székhely. Bégjének jövedelme évenkint 32 000 ákcse, van 13 ziámétje és 211 .tímárja. (Ziámét és tímár kisebb és nagyobb hűbérbirtok). Van alajbégje, cseribasija. jüzbasija. Háború esetén a bég katonasáiga 3000 főből áll. Százötven ákcse fizetésű bíróság. Kerülete semmi sincs. Van lovassági ketihudája, budai janicsár parancsnoka, de kapukuli janicsár szerdárja nincs. A janicsárok egykor e várat kegyelemre az ellenségnek feladták, azért jelenleg három oda dsebedsi és egy oda topcsi van benne, mindegyik a maga gájával. Muhteszibje, vámfelügyelője, adófelügyelője, városi főépítőmestere, parancsnok agája, ötszáz kulja, néhány száz előkelője és nemese van.

A vár alakja: Sík helyen épült, ötszög alakú, erős építkezésű, kőből készült erős vár ez. Nyugotra néző egyetlen erős kapuja van, várárka süppedékes, semmiféle magaslata nincs. Négy oldalán lévő nagyon erős tornyaiban báljemez ágyuk vannak s teljes hadiszertárában mindenféle kellékek feltalálhatók. Rovátkos bástyái és kapuja előtt felvonó híd van, melyet az őrök csigáikkal minden éjjel felhúznak. E vár kerülete kétezerötszáz lépés s a várban 645 deszkatetejű alacsonyabb-magasabb ház van, kertjei azonban nincsenek, házai is igen keskenyek. Mindössze négy dsámija van: Szulejmán klhán dsámija, mely a belső várban kis, régi imádkozó hely, Haszán aga dsámija, kellemes hely, Alajbég dsátni- ja lélekemelő imádkozó hely; Szácsli Imám dsámija az isteni hódolat helye.

Ezeken kívül a várban és a külvárosban 11 városrészi mecset van. ösz- szesen 16 muzulmán és keresztény városnegyede van. A városnegyedek többnyire a külvárosban vannak.

Külvárosa: Terjedelmes síkságon fekvő, nagy külváros ez, melynek egymás mellett álló házai mind deszkatetejűek. E város egészen töméspalánk fal veszi körül, melynek minden oldalán félelmes bástyák vannak. Mindegyik szögleténél készen állnak a lőrések. A város kiterjedéséhez képest kevés az őrsége. Az 1074. évben (1664) az ellenség ezt újra ostrom alá vette, de egyetlen kövét ki nem mozdította s eltávozott. Külső városa azért erős, mert árkai köröskörül vízzel telt süppedékes helyek s így a harcosok az ellenségtől semmit sem félnek.

E külső városnak kapuja három van: Szultán-kapu, Kanizsai-kapu, Szigetbkapu. Van két medreszeje, három elemi iskolája, két fürdője, ezek egyike a belső várban levő Szulejmán khán fürdője, a másik a külső városban levő fürdő. Fogadója nincs, mert itt szégyennek tartják fogadóban szállásolni el a vendéget. Kereskedőknek, jövőmenőknek a háztulaj dánosok adnak szállást, összesen 100 kézműves boltja van. Vize és levegője kellemes és népe szép, egészséges, és nagyon barátságos. Hadakozással foglalkoznak, mert nagyon határszéli hely. Katonái bátor vitézek, de nem járnak muszulmán szokás szerint. Valamennyien güderi néven ismert bőrdolmányt, piros magyar fcalpagot, szűk nadrágot és rövid ruhát viselnek. Sokan törökül nem is tudnak, hanem mind magyarul beszélnek, mivel többnyire a magyarokkal van ügyük. Nagyon ájtatosak a Szunnához ragaszkodó emberek és vagyonos harcosok. E városban háromezernél több bilincsbe vert ellenséges fogoly van s minden éjjel valamennyi hitetlent a belső várban börtönbe helyezik, amely a pokol mélységéhez hasonló börtön.«

69