Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - C) Az ellenforradalom korszaka (1919-1944)
pás ért és nem önhibám végett jártam így, mert én mindig dolgos ember /oltam. A rossz viszonyok végett kerültem bele a bajokba, mert mink voltunk heten testvérek, 10 kishold földben 5 férfi, 2 leány és apánk elhalt 14 tavaszán. Én Csima József — legidősebb — voltam a nagyháborúban. Egyszerre öten egy családból berukkoltunk, kettő elhalt közülünk és így nagyon sok bajon mentem keresztül... 27-ben megvettem a leánytestvéreimtől másfél hold földjogát, 160 pengőfillérbe jött kadrátja, oszt úgy vettem fel a pénzt. Most közbe jött a rossz termés és áresés és a 18-as kamat és így nem bírtam eleget tenni... Most odaértem öregségemre, elveszik mindenemet. És van két gyermekem. A leány férjnél van, a fiú pedig 9 éves és most kérdem Méltóságos Urat, mit csináljak? ... Világosítson fel, lehet-e ezt valahová kérvény által kérelmezni, vagy hosszabbítást kérni, vagy pedig a Banktól kivenni a házat, mert az ég alatt nem lakhatom. És mennyi adósságom volt, arra már az ügyvédek többet számolnak 1000 pengő perköltségnél. Azt kibírni nem lehet. Én bízok a magyar államban és a minisztériumságban, hogy csak nem hagynak éhen veszi. Csima József Kisgyalán, II. ház.« Az alispán a göllei körjegyzőség útján értesítette Csima Józsefet, hogy nem segíthet rajta, forduljon kérvényével a Dunántúli Bank és Takarékpénztár Rt.-hoz. Az alispán rideg elutasítása így hagzott: »Értesítse panaszost, hogy az árverés megtörténtén a közigazgatási hatóságoknak nem áll hatáskörében segíteni, amennyiben elárverezett házában továbbra is bent óhajt lakni, úgy kérelmével forduljon az árverez- tető Dunántúli Bank és Takarékpénztár R. T. kaposvári céghez.« Forrás: Alispáni iratok 9885 1934. sz. 279. 1934. Horvát terroristák Janka-pusztán 1934. október 8-án Sándor jugoszláv királyt és Barthou francia külügyminisztert Marseilleben meggyilkolták. A merénylőik a fasiszta horvát emigráns szervezet: az Usztasa tagjai voltak. A merényletben részes uszta- sák a Berzence községhez tartozó Janka-pusztán létesített táborban éltek éveken át. A merényletről ismeretlen személy — valószínűleg Vészi József — feljegyzést készített a kormányzó részére. Az itt elfekvő iratok között található a jugoszláv kormány által a Népszövetséghez benyújtott s a magyar kormány felelősségét bizonyító panaszirat is, amelyet kivonatosan ismertetünk. »1922. májusában a jugoszláv hatóságok elítéltek egy Stankó Malcovic nevű horvát terroristát. Ez bevallotta, hogy 1922 áprilisában az Ébredő Magyarok nevű szélsőséges magyar fasiszta szervezet tisztjei, többek között Adorján Géza és Ili László azzal bízták meg, hogy Sándor jugoszláv király, ellen kövessen el merényletet.
