Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - C) Az ellenforradalom korszaka (1919-1944)
Ugyanezen évben alakult meg a horvát terroristák titkos szervezete, az Usztasa. Ennek vezetője, Gusztáv Percec, már a szervezet megalakulása előtt kapcsolatban állt magyar katonatisztekkel; Miután az usztasák Jugoszláviából tömeges 'menekülésre kényszerültek, Percec a magyar tisztekkel folytatott tárgyalása után arra a gondolatra jutott, hogy a jugoszláv határ közelében levő Jankapusztát veszik igénybe a terroristák elhelyezésére. Percec Horváth Emil álnév alatt bérelte ki Jankapusztát, s ott terrorista, katonai kiképző tábort létesítettek a horvát usztasák számára. Később több hasonló tábort is szerveztek, amelyek közül a jegyzék még nyolcat nevez meg. A terroristákat Pavelic és Percec toborozta A kiválasztott horvát emigránsokat a magyar hatóságok Csurgón kihallgatták, majd a budapesti toloncházba vitték, végül egy Klar nevű magyar tiszt és Percec együtt hallgatták ki őket. Ezt követően Percec álnevet adott nekik, és ő maga kísérte le őket Jankapusztára. Itt az Usztasa előírásos egyenruhájában jártak. A tábort magyar csendőrök őrizték, hogy a be nem avatottak meg ne közelíthessék. Magyarországon több lapjuk jelent meg, melyeket titkos úton csempésztek át Jugoszláviába. Ezek az újságok nyíltan izgattak Sándor király és a jugoszláv kormány tagjainak meggyilkolására. A magyar kormánynak a merénylettel kapcsolatos súlyos felelősségét bizonyítják még a következők is: Mijo Kraljnak, az egyik gyilkosnak a francia hatóságok előtt tett vallomása szerint a jankapusztai terroristák közül 15-en gyűltek össze Nagykanizsán, a Horthy Miklós út 23. sz. alatti házban, ahol sorsot húztak, hogy ki legyen az a három közülük, aki megöli Sándor királyt. Mijo Kralj mellett Zvonimir Pospisilt és Ivan Rajicot sorsolták ki. Azt a könyv alakú bombát is Jankapusztán készítették, amellyel a merényletet végrehajtották. A gyilkosok magyar útlevéllel és Budapestről kapott pénzzel utaztak 1934 szeptember végén Franciaországba, a merénylet színhelyére. A horvát terroristák magyarországi tevékenységére a jugoszláv kormány számos jegyzékben hívta fel a magyar kormány figyelmét. A magyar kormány semmitmondó válaszokat adott ezekre, vagy egyáltalán nem válaszolt. 1934. június 4-én kelt jugoszláv jegyzékre a magyar kormány, a bizonyítékok súlya alatt, végre kénytelen volt elismerni, hogy »a magyar hatóságok is bele vannak bonyolódva a terroristákkal kapcsolatos ügyekbe, de jóhiszeműségükhöz nem fér kétség.« Forrás: Horthy Miklós titkos iratai. Az iratokat sajtó alá rendezte, magyarázó szövegekkel és jegyzetekkel ellátta Szinai Miklós és Szűcs László. Bp. 1962. 28«. 1933—1936. Idegen megyék sommásai a somogyi uradalmakban I. A megye alispánjának évente jelenteni kellett a földművelésügyi miniszternek a külföldről és az idegen törvényhatóságok területéről szerződtetett gazdasági munkások számát. A megyébe külföldről nem szerződ447
