Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)

195.

1908.

Az egyke Somogybán

Az aratósztrájkok és a kivándorlás kérdéskomplexuma után fog lalkozunk az egyke problémájával is, hiszen az egyke — közismerten — a forradalomba való menekülésnek volt egyik formája.

Ismeretes — Széchenyi Imre gróf publikációi nyomán — az alábbi statisztikai táblázat:

Terület

1876

1886

1896

1903

% (csökkenés)

Somogy

49,5

43,6

35,8

35,0

— 14,5

Országos átlag

45,7

45,8

36.3

36,3

— 9,4

A születések számának szembeszökő csökkenését látva megállapíthatjuk, hogy, amíg az országos arány csak 9,4-el (1000 lélek után) csökkent az 1867 és 1903 közötti időszakban, addig ugyanezen idő alatt Somogybán 14,5 százalékkal süllyedt a születések száma. A megye tehát azok közé a dunántúli megyék közé tartozott, amelybe az egygyermek- rendszer a legkorábban fészkelte be magát.

Az egyke pusztító és nemzetellenes hatásával a megye is rendszeresen foglalkozott 1904-től kezdődően évnegyedes közgyűlésein, így az

1908. május 4-i évnegyedes ülés is értékelte az előző évi népmozgalmi adatokat. Az alispáni jelentés a tanítókból, a jegyzőkből és a lelkészekből álló bizottságok egyke-ellenes munkásságának eredményeit hangsúlyozva — több negatív jelenséget és pozitív javaslatot is tett az egyke továbbterjedésének a megakadályozására.

Idézünk az alispáni jelentésből a közgyűlés jegyzőkönyve alapján: »... A lefolyt évnegyedben a marcali járásban kettő s a nagyatádi járásban két magzatelhajtás s egy gyermekülés tettese tartóztatott le és jelentetett be a királyi ügyészséghez. A csurgói járásban ugyancsak két esetben rendeltetett el a nyomozás, míg a barcsi járásban négy esetben levezetett nyomozás a bűn elkövetésénél teljes bizonyítékot nem szolgáltatott ugyan, de a feljelentést tevő bába megjutalmazása útján tudtam példát szolgáltatni s a többi bábát fokozott éberségre és kötelességteljesítésre buzdítani, mert éppen e járásból arról szereztem tudomást, hogy a rövid házasság alatt ismételten szülő anyát Darány községben a lakosság gúnyolódásának és megrovásának teszi tárgyává, okolván különösen a község bábáját, aki az előző szülés után nem gondoskodott róla, hogy az újabb születés lehetetlenné tétessék.«

Források:

Kgy. jkv. 1908. máj. 4.

Széchenyi Imre: Az egyke. Bp. 1906.

327