Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)
196. 1908. január 12. Bizalmas főispáni jelentés a belügyminiszterhez a Somogy megyei Kisgazdák Egyesületének kaposvári alakuló üléséről Az 1905-ös nyílt forradalomi mozgalmak leverése és a menekülő forradalmak lezajlása után szükségképpen megerősödtek hazánkban — főképp a Dunántúlon, s itt elsőrenden Somogybán •— azok a reformista irányzatok, amelyeknek az a jobb módú parasztság volt a bázisa, amely mindazideig nem érezte létében fenyegetve magát, az 1905-ös esztendő eseményei azonban az ő szemét is kinyitották. A polgárosodni akaró, de abban politikailag gátolt parasztpolgár- ság Felső Szabó István (Nagyatádi) vezetésével a szervekkedés útjára lépett. E szervezkedés indította útjára — mint ismeretes — a későbbi kisgazdapárt keretében a hazai parasztmozgalmaknak mind az »agrárszocializmustól«, mind pedig az Achim András féle mozgalomtól, egyben az ag- ráfprcletariátus útjától is eltérő, mindazonáltal nagy tömegeket megmozgató, s főként a vagyonosabb parasztság rétegeire támaszkodó mozgalom dunántúli irányzatát. Az alábbi főispáni jelentés igyekezett elbagatellizálni az Egyesület megalakulását: »A 61601 V. a. 1908. sz. rendeletre van szerencsém véleményes jelentésemet a leküldött iratok visszaküldése mellett a következőkben megtenni: Az illető földmíves polgárok, kik az alakuló gyűlést 1908. január 12-én Kaposvárott megtartották, úgy azokat is, kiknek nevei az ahhoz csatolt belépő nyilatkozatban szerepelnek, legnagyobb részt személyesen jól ismerem. Köztük mintegy 43-an a vármegyei törvényhatósági bizottság választott tagjai, továbbá községi bírák és elöljárók. Kétségtelen, hogy nevezettek a földmíves kisgazdák legtekintélyesebb egyéneiből kerültek ki. Az egész mozgalom kezdeményezője és lelke SZABÖ ISTVÁN csoko- nyai lakos* egyesületi elnök, ki nagyon figyelemreméltó szónoki tehetséggel van megáldva, tevékeny ember, sokat szerepel és különösen a napilapokból szedett témákkal és ismeretekkel igyekszik társain hatást gyakorolni. Szabó István tisztességes ember, felszólalásai ügyesek, de átérezni belőlük, hogy erősen azon tendenciák felé hajlik, melyeket a nagyobb birtokosok ellen szoktak felhozni. Folyton a terhek arányos megosztását, a progresszív adózást, az erős és gyenge osztály (gazdag és szegényebb) közti ellentétek kiegyenlítését hangoztatja és különösen a kisebb földmíves gazdáknak a közügyekben és közéletben minél nagyobb érvényesüléséhez akar erős propagandát csinálni. Majdnem minden felszólalását és nyilvános szereplését alábbi kijelentéssel kívánja nyomatékossá tenni: »Mi kisgazdák szívesen megyünk az urakkal, a szocialistákat gyűlöljük, hazafias magyar polgárok vagyunk, de tudjuk azt is, hogy mi vagyunk óriási többségben, és a népakaratnak előbb-utóbb győzni • kell. azért is jöjjenek velünk az urak karöltve, mert ha a nép azt látja, hosy jogos követelései nem teljesülnek, úgy ne csodálkozzanak majd azon, ha a szocialisták karjai közé veti magát.« 328
