Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)
194. 1907. febr. 4. Elbuktatott határozati javaslatok a hitbizományok megszüntetésére Az 1907. febr. 4-én tartott törvényhatósági bizottsági évnegyedes közgyűlésen Széchenyi Aladár gróf törvényhatósági bizottsági tag (volt országgyűlési képviselő, a megye későbbi főispánja, földbirtokos) a kivándorlással foglalkozó allspáni jelentéssel kapcsolatosan azon aggodalmának adott kifejezést, hogy a kivándorlás »nagy nemzeti veszedelem« és javasolta, hogy a megye forduljon felirattal a belügyi kormányzathoz és kérje az 1903. évi IV. te. hiányos voltának a felszámolását. Ugyanezen a közgyűlésen Varga Dezső törvényhatósági bizottsági tag (darányi ref. lelkész) radikális határozati javaslatát elbuktatták. A figyelemre méltó határozati javaslat rávilágít az uralkodó osztályok közötti ellentétekre, érezve mögötte az agráriusok és a merkantilek közötti ellentétek vetületét is. De rávilágít arra is: miképp fenyegette a kivándorlás az olcsó munkaerőt. Amikor ugyanis a kivándorlás jelentősen meg- csappantotta a munkáskezek számát (amiben — természetszerűleg az 1905—1907-es mozgalmak leverése is jelentős szerepet játszott), akkor a nagybirtokosok — mint láttuk — a kivándorlás korlátozását sürgették, a liberális polgárok pedig a nagybérlők rovására történő hitbizományoknak a korlátozását. íme, a javaslat: »Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága hazafiúi aggodalommal tapasztalván a kivándorlásnak óriás mértékkel való terjedését, s miután tudatában van annak, hogy a kivándorlást nem rendőri intézkedésekkel, nem is a kivándorlásról szóló 1903. évi IV. t. c. szigorításával, hanem a nép földéhségének kielégítésével és a kisbirtokra nehezedő terhek könnyítésével lehet megakadályozni, elhatározza, felirattal keresi meg a képviselőházat aziránt, hogy utasítsa a kormányt oly törvényjavaslat sürgős beterjesztésére, amely szerint 1. A hitbizományi rendszer megszüntetendő. 2. A kincstári, valamint alapítványi birtokok mezőgazdaságra alkalmas része parcellázandó. 3. Nagybérlet 500 kát. holdon felül nem engedélyezhető. 4. Az állami eredetű papi birtokok csak kisbérleti rendszer szerint kezelhetők. 5. Az adómentes létminimum megállapításával s a másodosztályú kereseti adó eltörlésével új kataszteri becslés alapján a földbirtoknak, úgyszintén mindennemű örökségnek felfelé fokozatosan emelkedő adóztatása hozassák be.« Varga Dezső határozati javaslatai fölött — amelyeket a társtörvényhatóságoknak is szándékában volt megküldeni — a törvényhatósági bizottság szavazás alapján »napirendre tért«. Magyarán szólva: az értékes határozati javaslatot a nagybirtokos megye elbuktatta. Forrás: Kgy. jkv. 1908. febr. 4. 326
