Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)
torolható, nem képezhet törvénybe ütköző cselekményt, ámde eredménye oly szomorú, miként minden módot meg kell ragadni, mely akadályt gördíthet a köznép vagyoni tönkretétele elé; és miután ezen egyedüli módot abban véljük megtalálni, ha az italmérési engedélyek kevesebb számban adatnak ki, ennélfogva felhívjuk t. főszolgabíró urakat, hogy ezen engedélyek véleményezése körül igen szigorúan járjanak el és azon igyekezzenek, hogy a korcsmák száma lehetőleg apasztassék.« A határozatot a főszolgabírák a községi jegyzőkhöz továbbították tudomásulvétel, alkalmazkodás és jelentéstétel végett. Forrás: Csurgói járás főszolgabírói iratai 3275/1901. sz. 185. 1904. Aratási szerződés a mernyei uradalomban A viszonylag alacsony cselédlétszámmal dolgoztató uradalomban általános gyakorlattá vált — természetszerűleg országosan is — a nagy idénymunkák idején, hogy szerződéssel kisegítő munkásokat alkalmazzanak. A századfordulón a speciális munkafajták (földmunka, téglavetés, erdőírtás stb.) mellett a szerződéses aratási rendszer volt a legjelentősebb. A munkaközvetítők hasznát is jelentékenyen növelő szerződések, amelyeket a községi jegyző segédletével kötöttek az uradalmak a vállalkozókkal, rendszerint a szerződésben megjelölt gabonaterületek learatására és betakarítására vonatkoztak elsőrenden, a fizető bérek feltüntetésével. Már a korábbi években is, ezidőtájt azonban méginkább növelték az effajta szerződésekben az aratómunkásoknak az aratás melletti egyéb munkakötelezettségeit is, amelyeknek az elvégzése ráadásmunkát, többször ingyenes szolgálatot jelentett részükre vagy éppenséggel minimálisan alacsony bérezését az elvégzett munkának. E tipikusnak mondható szerződést érdemes összevetni ugyanezen uradalom harmincas éveinek aratási és sommaszerződésével, amely még tovább növelte a munkavállalók terhére a szerződéses kötelezettségeket. Íme, a mernyei és a szentmiklósi uradalom 1905-re megkötött aratási szerződésének szövege: »Szerződés, mely egyrészről a mernyei gazdaság kezelője, másrészről Gertner Imre és társai ecsenyi lakosokkal a mernyei határban 1905-ben learatandó, minden nemű őszi és tavaszi gabonák kb. 353 kát. holdnak eltakarítása iránt a következő feltételek mellett köttetett, úgymint: 1. Az uradalmi tisztség által történt felszólításra tartoznak a vállalkozók az aratást azonnal megkezdeni 20 kaszás 20 marokszedő, 20 kévekötő munkással s azt szakadatlanul folytatva 10—12 nap alatt együttesen egy bokorban dolgozva tisztán bevégezni. Ellenkező esetben jogában áll az uradalomnak költségükre bármi áron aratókat fogadni, s az okozott kárt, részük és vagyonukból megtéríteni. 2. Vállalkozók tartoznak a mernyei uradalmi mezőn minden gabonát learatni, aratás után, ha a szükség úgy 310
