Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)
kívánná a mernyei kerület bármely majorjába segítségül menni, s ezen munkájuk után részük ugyanaz lesz, amit az oda való aratók kapnak; egyáltalán az aratásból csak akkor állhatnak ki, ha a kerület minden majorjában az aratás elfogyott. Tartoznak vállalkozók a learatott gabonát kévekötő pálcával jól összeszorított egyenlő nagyságú kévékbe kötni, s ezt 18 kévés keresztekbe összerakni, a tarlót összegereblyézni, nagyobb esőzések és szelek után a kepéket megszárogatni, mindaddig, míg a kepék a mezőn vannak. Az aratásnak megelégedésre történt bevégzése után, mind az őszi, mind a tavaszi gabonákból részül a 10. keresztet kapják, vagy pedig kát. holdankint 10 koronát. A részt az uradalom egy helyre összehordatja és a szalmáért el is csépelteti, de ezen kedvezmény s a fogmány (fogat) olaj, fa, gépész, olajozó, etetők használatáért 20 kát. hold (Szentmiklóson 25-öt) bárminemű takarmányt lekaszálni, felgyűj- teni, felszárogatni s összeboglyázni tartoznak; ha rétet kaszálnak az ingoványos, süppedékes helyekről a takarmányt kitakarítani tartoznak, oda, ahol a rét jószág által járható. Ha egyes arató minden alapos ok nélkül elmaradozva állna ki, minden egyes napra fejenkint 10 korona büntetés köttetik ki; úgyszintén akkor is, ha az aratógazda iránt engedetlenséggel viseltetnének. 3. Azon esetben, ha a gabonafélékben valamely elemi csapás nagyobb kárt tenne — kisebb jégverés tekintetbe nem jöhet — ez esetben tartoznak az aratók az aratást bevégezni, de ekkor rész helyett kát. holdanként 8 koronát fizet az uradalom, vagy azon gabonaszemből, mely a táblán találtatik 80 kg-ot kát. holdankint. (Szentmiklóson 60 kg- ot fizet az uradalom.) Kötelesek az aratók 20 kát. hold takarmánybükkönyt együttesen dolgozva tisztán lekaszálni, felszárogatni, felgyűj- teni, összeboglyázni, mely munka megelégedésre történt bevégzése után 50 liter boráldomást nyernek. A fenti kikötött mennyiségen felül, ha a gazdaság körülményei úgy kívánnák, 50 kát. hold bármiféle takarmányt lekaszálni, felgyűjteni, összeboglyázni 4 koronáért tartoznak. Tartoznak vállalkozók sorrendben, amint a cséplőgép működését megkezdi, akár a cséplőgép mellett, akár a gabonahordás mellé naponkint 6 erős férfi munkást adni, mely munkájukért július-augusztus 20-ig 1.60 koronát, augusztus 20-tól a cséplés végeztéig 1.20 korona napi bért kapnak. Feles tengeriföldet 30 holdat kapnak 1000 négyszögölével és részint feles burgonyaföldet. A földeken minden termény feles, kivéve a babot, melyből holdankint 2 litert, úgyszintén 2 db jól kifejlett csirkét adnak és 20 fillér mérő pénzt fizetnek. A fenti tengeriföldből 1000 négyszögöles hold után két 1200 négyszögöles hold bármiféle takarmányt lekaszálni, felszárogatni s felboglyázni tartoznak. A tengeriföld fel fog szántatni, valamint a termésnek az uradalmat illető fele részét behordatja az uradalom, de a góréba-hordás az aratók dolga. A jó és tiszta munka meg- kívántatik, mert amely arató földje gazosnak találtatik, ott a termésből a vállalkozók csak 1/3-ad részt kapják, 2/3 pedig az uradalomé. Kuszából rész nem adatik, kukorica-szárt levágni és kévékbekötve behordani fele részt az aratók kötelesek. Tartoznak vállalkozók 1 tábla 29 m. hold cukorrépát is művelni, melynek művelését külön szerződés szabályoz. A fenti pontok és kikötések teljesítését vállalkozók elfogadják, melynek erejére jelen szerződést neveink aláírásával megerősítve kiadtuk. Mernye, 1904. november hó 30-án.« Forrás: Mernyei uradalom fiskálisának iratai. Contractusok. 1870—1946. .311
