Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)

Tekintve annak szövegét, szembetűnik 1) az 1. §-ban meghatározott egyleti cél, mely következőleg adatik elő: »a munkás osztály szellemi gyarapodása, nemkülönben anyagi érdekeinek megóvása s elősegítése avégből, hogy ezentúl a munkás nemcsak hasznos lakója legyen az államnak, hanem annak szabadelvű alkotmányát élvezni képes polgárává váljék.«

Ezen kitétel: »anyagi érdekek előmozdítása« (mely mellesleg megjegyezve, valamennyi munkások által alakítani szándékolt egylet alapszabályaiban szó szerint előfordul) képezi határozatlan, nem részletezett s éppen ezért homályos szövegezésben azon alapot, melyen a munkások helyzetüket szerintük az igazság követelményeinek megfelelően javítani törekednek.

Eszközük e célra: a munka tömeges beszüntetése, vagyis az ún. strike. Akármilyképpen tekintessék is a »strikeok« (!) nemzetgazdászati szempontból sokuk által ellenkezően vitatott jogosultsága vagy célszerűsége, az — főleg a magyar ipar kezdetleges állapotában — megengedhetőnek egyáltalán nem mutatkozik, hogy az ilyféle egyletek még a kormány által arra egyenesen följog'osíttassanak, miszerint ahelyett, hogy tagjaikat a takarékosságra való buzdítás, egyes esetekbeni segélyezés, célirányos oktatás stb. által igyekeznének üdvös irányban vezetni, a gyakran békés szellemű munkásokat is néha az erőszak minden nemű alkalmazása által munkájuk tömeges elhagyására izgassák, s az ennek következményében beálló munkakerülés s azzal többnyire karöltve járó iszákosságra csábítván, azok családi boldogságuk feldúlásával, nem ritkán a köznyugalom veszélyeztetésével problematikus terveik valósítását megkísérelhessék.

2) A 2. §-ban a cél elérésére nézve kitűzött eszközök közt foglaltatnak: »hasznos művekből álló könyvtár s oly időszaki folyóiratok s nyomtatványok beszerzése, melyekből a munkás a munkavásár s egyéb iparkérdésekre vonatkozó kimutatásokat s felvilágosításokat magának megszerezheti.«

Mint a tapasztalás mutatta, az »időszaki folyóiratok s nyomtatványok« alatt a köztársaságra, forradalomra, szociáldemokratikus elvek mindenképpeni keresztülvitelére izgató külföldi, főleg Svájcból s más helyekről megjelenő lapok s röpiratok értetnek, melyek ha lehet rendes úton, ha nem, tilos csempészet útján szereztetnek be, s osztatnak szét a munkások közt.

További eszköznek mondatik: »minden törvényes eszköz felhasználása a munkás politikai s polgári jogainak elérésére.«

Polgári jogokban a törvény különbséget egyáltalán nem, politikai jogokra nézve is nem munkás s munkás közt, hanem bizonyos általános kvalifikációkra tévén, melyeket a munkás csak úgy, mint bárki más megszerezhet; kétséget sem szenved, hogy az egyletnek — nyilvánosan be nem vallott — sajátképeni célja az, hogy azon egész rendszert s államszervezetet. melyek a magyar birodalom s valamennyi eddigi — jogi alapon létező állam fennáll, gyökereiben felforgassa s más, az ún. »munkásállammal« pótolja.

Az eszközökül még felemlített:

a) segélyző egyletek alatt csak az ún. strike-cassák érthetők, mert a tulajdonképpeni segélyző egyletek az 5. pontban említtetnek. melyek különben is ily körű egyletekkel közösen célszerűen nem alakíthatók;

b) »megvitatása azon napi kérdéseknek, melyek a munkás-világra vonatkoznak, vagy ehhez viszonyban állanak«; minthogy a munkások

287