Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)

3) Ha gazdáját, vagy hozzátartozóit, vagy a cselédi felügyelőt, erőszakos tettekkel, mocskolódó szitkos szavakkal, vagy becsületsértő rágalmakkal megbántja; cselédtársait a gazda vagy egymás ellen fel- bújtja, a házi békét konokul felzavarni törekedik.

4) Ha lopás, csalás vagy sikkasztás bűnébe esik, ha cselédtársait ilyenekre biztatja, sőt ezekre társainál tudva, gazdájának be nem jelenti.

5) Ha dacára az előre bocsájtott intésnek, tűzzel és világgal vigyázatlanul bánik: rábízott lábos jószágot rossz gondviselet által romlani hagyja, vagy bántalmazza; gazdája tulajdonát konokság, pajkosság, vagy hanyagolás által megrontja.

6) Ha gazdája rovására, annak tudta nélkül pénzt, vagy árukat kölcsönöz, vagy adósságot csinál.

7) Ha három napnál hosszabb fogságba tétetik.

8) Ha részegeskedésre, játékra, kicsapongásokra, szóval erkölcstelenségre vetemül.

9) Ha gazdája engedelme nélkül éjszakán át kimarad, vagy idegeneket hálásra befogad.

10) Ha önhibája által ragályos, vagy undort gerjesztő betegségbe esik.

11) Ha gazda vétke nélkül négy hétnél, illetőleg 7 vagy 3 napnál tovább betegeskedik.

12) Ha a gazda engedelme nélkül eltávozik, s 24 órán túl elmarad.

13) Ha a női cseléd terhességbe esik, bár a terhesség maga általában ezt szolgálata elhagyására nem jogosítja fel.

Ez esetben a cseléd csak elbocsájtása időpontjáig követelheti bérét.

20. §. A cseléd szolgálatát időelőtt, felmondás nélkül elhagyhatja:

1) Ha a szolgálatot egészsége rontása nélkül továbbfolytatni nem képes; — a terhesség általában, mint fenfebb már érintve volt — ide nem értetődvén.

2) Ha a gazda az őt illető házi fenyiték határait áthágja, s ez által a cseléd egészsége, sőt talán élete veszélyeztetik.

3) Ha a gazda a cselédet erkölcstelen, vagy törvénytelen cselekményekre csábítja, vagy csábítani megkísérti, vagy azt hasonló sugallatok ellen, a háziak, vagy a házba ki- és bejáró személyek irányában nem védelmezi.

4) Ha a gazda a szolgálati időnél továbbtartó hosszú útra készül, vagy lakását vidéki helyre átteszi.

Meg jegyeztetvén általában, hogy a cseléd szolgálatát az illető bíróság tudta, netalán engedelme nélkül el nem hagyhatja. A 2. és 3. pont alatt említett esetekben a cselédnek bére a körülményekhez képest 1/4 évre, illetőleg 14 vagy 7 napra kárpótolandó; ha pedig a hátralévő szolgálati idő ennél kisebb volna, az egész hátralévő időre. Az első és 4. pont alatt érintett esetekben, a bér csak a szolgálatból kilépésig követelhető.

21. §. Szolgálatát a cseléd időelőtt elhagyhatja s maga helyett más alkalmas cselédet állíthat, s azzal a bér és élelmezés iránt, a gazda kára nélkül, szolgálati idejének tartamára megegyezhet.

1) Ha a nőcseléd férjhezmenetelre, a férfi pedig saját gazdálkodás, vagy saját iparüzlet kezdésére oly kedvező alkalmakat nyer, mely a szolgálati idő kitöltése által elszalasztatnék.

2) Ha valamely örökség átvétele, vagy egyéb fontos ügy a cselédnek huzamcsb tartózkodását más helyen szükségessé teszi.

281