Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)
3) Ha a cseléd szüleinek körülményei akként változtak, hogy ezek gazdaságuk vezetése, vagy ápolása miatt annak szolgálati idejének letelte be nem várható, az ily cseléd ez esetben, ha egy évre van szegődve 7 napi felmondással élni köteles. Továbbá ez esetek az illető hatóságoknak bejelentendők, minthogy az eltávozás okai feletti ítélethozásra ezek vannak hivatva. 22. §. A gazda, ki a cselédet a szolgálati idő letelte előtt törvényes ok nélkül elbocsájtja, ugyan nem kényszeríthető, hogy azt akarata ellenére ismét visszavegye; azonban annak bérét 1/4 évre, illetőleg 14, vagy 7 napra, vagy ha a hátralévő szolgálati idő ennél kevesebb, az egész hátralévő szolgálati időre pótolni köteles. 23. §. Oly cselédek, kik szolgálatukat a szolgálati idő lefolyta előtt törvényes oknélkül elhagyják (vagyis megszöknek) a helyi hatóságnál beszoríthatok; megbüntetendők; azon kívül a tilos elhagyásból keletkezett jelentendők; ez által üldöztetendők, s a gazda kívánatára visszatérésre károk megtérítésére is kötelezendők. 24. §. Minden város vagy községben, az elöljáróság tudta, vagy enge- delme nélkül még csak 24 órára is bárkit lakosul befogadni nem szabad, ha mégis valaki ennek ellenére az elöljáróság tudta, s engedelme nélkül a községbe jött szökött cselédet befogadná, a cseléd előbbi gazdájának kárpótlással tartozik. 25. §. Mind férfi, mind nőcseléd köteles magát cselédkönyvvel ellátni, mely a kiszabott költségek lefizetése mellett, az illető szolgabíróság által adatik ki. 26. §. Cselédkönyv nélkül valakit cselédül 5 fr-tól 100 forintig terjedő büntetés alatt felfogadni nem szabad. Ezen büntetésekből befolyt pénzt, azon helységbeli iskolába járó cselédgyermekek iskoláztatási költségeire fordítandó, mely helységben a büntetés esete előfordult. Beálláskor a cselédkönyv, — mint fentebb már meg jegyeztetett, — a gazda által őrizet alá vétetik. 27. §. Szolgálatbóli kilépéskor a cselédkönyv rovatait, a gazda tölti ki és nevét is aláírja. Ha azonban ezt a gazda tenni nem tudná, vagy nem akarná, akkor ez az illető hatóság által teljesítendő a gazda meghallgatásával. A hűség, ügyesség, szorgalom stb. felőli bizonyítvány csak any- nyiban veendő fel, amennyiben az a cselédre nézve kedvezően állítható ki: különben a rovatok üresen hagyhatók. Ki a cselédnek erkölcsére nézve hamis bizonyítványt ad, — azon kívül, hogy, mint tévútra vezető felelősséggel tartozik —, a következményekhez képest meg is büntethető. 28. §. Ki a cselédkönyvet utáncsinálja, önelőmenetelére idegen cselédkönyvet használ; vagy magáét a célra másnak átengedi, a büntető törvények szerinti bánás alá esik. A cselédkönyvek nyilvános okmányokul tekintendők. 29. §. Ha valamely cselédkönyv eltéved, erről a helyi hatóságnál jelentés teendő, ez a körülményeket szorosan kinyomozza, s kiderülvén a cselédkönyv elveszte; a szokott költség lefizetése mellett újat ad ki. 30. §. A cselédkönyvek pontosságával s igazítások nélkül adandók ki, elannyira, hogy a cseléd ilyetén hibákkal, vagy vakarásokkal teljes cselédkönyvet elfogadni nem köteles. 31. §. Jelen cselédrendtartásban felhozott büntetések részszerint fegyelmiek, részszerint pénzbeliek. Cselédekre nézve pénzbüntetések nem alkalmaztatván, a büntetések ezekre nézve egyedül csak fegyelmiek, a 282
