Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)
szerűen visszaadni, s ennek kívánatéra a tulajdonképp magával viendő' tárgyak megszemlélését tűrni. 14. §. A cseléd a szolgálatba lépés által a háznép tagja lesz, s annál fogva a gazdának felügyelete és atyai hatalma alatt áll. A gazda a cselédeket, házban és házon kívül erkölcsös és illedelmes magaviseletre szorítani köteles; ha komoly feddések, dorgálások, vagy más szelidebb rend- reutasító módok mit sem használnak, a házi fegyelem szigorúbb eszközeit mérsékelt s a cseléd egészségére nézve ártalmatlan módon alkalmazni, vagy a helyi hatóság által ezért megfenyíttetni jogosítva van. Különösen pedig, ha 24 órán túl a gazda engedelme nélkül elmarad, — csupán ez okból — szolgálatból azonnal elbocsájtandó. 15. §. A gazda köteles a kialkudott bért a meghatározott időben kiadni. Éppen ezért szükséges, hogy a szolgálati bér s fizetési ideje a bérlevélbe beiktassák. 16. §. Ha a cseléd megbetegszik, a gazda annak ápolásáról s gyógyításáról gondoskodni köteles; s az e részbeni költségek a bérből csak akkor vonhatók le, ha a cseléd saját vétke által betegült meg. Ha a cseléd betegsége a gazda vétkéből következnék, ez annak ápolásán és gyógyításán kívül netaláni kárpótlásával is köteles. Mindennemű saját vétke által megbetegült cseléd, cselédkönyve, előbbi elbocsájtó levele visszaadása mellett, — szolgálata ez eddigi bére iránti számtétel s kielégítése után — azonnal elbocsájtható. Saját vétke nélkül beteggé lett cseléd bizonyos idő eltelte után, szintén a fentebbi mód szerint elbocsájtható: ha az egy évre szegődött 4 hétnél, — rövidebb időre fogadott pedig szolgálati idejéhez képest 7 vagy 3 napnál tovább betegeskedik; megjegyezvén e helyett: hogy a most kitett 3 nap, csupán egy hónapra szegődöt- tekre értendő. A most leírt cselédekkel, ha vagyontalanok, úgy kell bánni, mint más szolgálati viszonyban nem álló szegény betegekkel; mihez képest erről a helyi hatóság idejében értesítendő. A gazda a beteget saját házánál elláthatja, de valamely nyilvános intézetbe, vagy más helyre is vitetheti, ha ez a beteg veszélye nélkül lehetséges. 17. §. A szolgálati szerződés kölcsönös egyetértés mellett mindenkor felbontható. A gazda halála által pedig csak annyiban szűnik meg, menynyiben azt az örökösök folytatni nem akarnák; de ezen esetben az elmenő cselédnek, ha szerződése egy évre volt kötve, bérét és élelmét három hóra, különben pedig a fentebbi osztályzat szerint 7, vagy 3 napra megtéríteni kötelesek. Ha pedig a cselédnek már a megholt felmondott volt, akkor ezt a kártérítés csak azon csekélyebb időre illetendi, meddig a szerződvénynek még tartani kellett volna. Ezen határozvány oly esetben is érvényes, hol a gazdaság: vétel-, csere-, bérlet vagy egyéb szerződésnél fogva más személyre száll. 18. §. Mennyiben világosan meg nem állapíttatik, hogy a szolgálati szer- ződvény a kikötött időn túl nem folytatandó, úgy a szerződvény megszüntetését a jövőre nézve az egyik félnek felmondása eszközli. A felmondásnak egész évi szolgálatoknál a szolgálati idő eltelte előtt, mindenkor március 1-én, különben pedig 14, vagy 7 nappal a fenti osztályzathoz képest kell történni. 19. §. A gazda a cselédet felmondás nélkül is tüstént elbocsájthatja: 1) Ha a cseléd azon szolgálat teljesítésére, melyre felfogadtatott bármi oknál fogva teljesen használhatatlan. 2) Ha a szolgálati kötelességét durván megsérti, akár engedetlenség, akár akaratosság által. 280
