Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)

lomnak egész becsét, mellyel szerencsélteténék, midőn polgártársul kebe­lükbe fogadni méltóztattak. Mi pedig örömöm gerjedelmit még magasabb­ra emeli, az: »Ott nyerni borostyánt, hol földi pályámat kezdém, és ho'. áldott szülék nemes példáitul irányozva már zsenge koromban ringatta- tám az élet tavaszának azon gyönyörteli álmaiban, melyek keblemben is Magyar Honunk egykori nemesb és dicsőbb kifejlését tüntették lelkem elibe! Vegyék ezért a Nemes Tanács és Választott Község köszönetem legőszin­tébb kijelentését, háladatom legforróbb ígéretét, s legyenek kérem, meg­győződve. »Mi csekély erő s tehetség van bennem, csak polgártársaink ja­vára s honunk előmenetelére lesz áldozva. Velem pedig mint rokonkeblü bajtársukkal, legközelebbi szomszédukkal méltóztassanak parancsolni mindenütt és mindenkor, ki legvalódibb tisztelettel állandóul maradok A Nemes Tanács és Választott Községnek leghübb szolgája, Pest, Máj. 26. 1935. Gróf Széchenyi István.« Forrás: Kiállítási iratok gyűjteménye. 1835. május 26. 96. 1835. A Somogy vármegyei Lótenyésztő Társaság »A lóra íkevély a somogyi ember. Hogyne! Somogybán volt a legelső lófuttatás a hetesi gyepen és a pestieken is nem egyszer nyert az aszalói, a jádi, a hetesi és a pulai ember« — írta Baksay Sándor »Az Osztrák— Magyar Monarchia írásban és képben« XIII. kötetének Somcgy megye című tanulmányában. Bár a pesti lóverseny 1829-ben vette kezdetét, mégis büszkén emlegethetjük megyénk gazdaságtörténetében az 1835-ös eszten­dőt, amelyben a Somogy megyei Lótenyésztő Társaságot alapították. A lótenyésztés gondolatát népszerűsítő Széchenyi tervek nyomán az alábbiak egyrészt a lótenyésztés gazdasági jelentőségére utal­nak, másrészt pedig figyelhetünk a tenyésztésbe, a versenyekbe és a ló­szállításokba bekapcsolódó egyesületnek a tevékenységére is, amely már az üzleti vállalkozáshoz szükséges minőségi állattenyésztés követelmé­nyeinek is hangot ad. A Társaság céljáról a Somogyi Gyepkönyvben — a Társaság mun­kálkodásáról szóló évi jelentésben — ezeket olvashatjuk: »A nemes vármegye ekként az adózók lovai nemesítéséről rendelkezvén, egy társaság állott össze, melly a lótenyésztésnek általános fölemelését irányozván«... »Százados tapasztalás bizonyítja azt, hogy a lótenyész­tésnek kedveltetésére és nemesítésére legnagyobb serkentés a versenyzés: mert a haszon és dicsvágy a világnak legnagyobb történeteit okozza, és így a lónemesítést is csak akkor reménylhetni nagyobb kiterjedésben, mi­dőn versenyekben nevezetes díjakat nyerni, és mellette a ló árát nevelni lehet.«... »Nem akar a társaság ez által legkevésbé is a pesti verseny­nyel vetélkedni, vagy attól legkevesebb részvételt is elvonni, sőt inkább ezen megyebeli intézet által a közcélt elősegíteni reményű, kívánván a verseny kedvelését közönségesebbé tenni, és azokat is tagadhatatlan hasz­177

Next

/
Thumbnails
Contents