Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
Gróf Szentgyörgyi Horváth Zsigmond földesúr megjegyzései jobbágyai panaszára a következők voltak: »Kívánom az Uraságom Székétől polgáraimat megintetni, hogy vidéki külső ingerléseknek helyt ne adjanak, nyakasságukat letegyék, engede- lemmel és bizalommal földes Uraságukhoz, úgy Tisztjeikhez viseltessenek, munkára napkeltével kiálljanak, nap nyugtával azt szorgalmatosán tévén elhagyják.« Forrás: Sedes dominates 1812. 82. 1814. június 21. » ... Somogy és Zala vármegyében széliében igen botrányos énekeket énekelnek ...« Az Ötödfélszáz énekek szerzője, a magyar irodalmi népiesség fejlődésének képviselője, a jeles matematikus, csillagász és földmérő, a lelkes hazafi, az »utolsó kuruc«, akinek csípős politikai megjegyzései után a besúgók hadával nyomoztat a bécsi gyarmatosító politika: Pálóczi Horváth Ádám volt. Korában az adóterhek emelése, a devalváció, a dekonjunktúra, az országgyűlések megszüntetése egyre jobban elmérgesítette a közállapotokat és növelte a politikai elkeseredést. Ekkor járta gúnydalként Somogybán az alábbi »stájer tánc«: »Már Isten néki, szokjunk rá, kapjunk rá a Német Tánczra Úgy is már régen meg nyertek, rá vettek a szolga Lánczra A Musikát nem isméri, nem veri a Húrunkat, De Stájert húz, mit pengessünk, jobb vessük el sarkantyúnkat De szánd meg Árpád már Unokádat Tarts meg e vérrel szerzett Hazádat. Már régen érzem, a Nagy Sas a Kakas körme mivétett Hogy Stájer végzi, a nem rég, vég Vendig hozta Minétett Nyalka Tsismám, el rombolta por, szolga saru formára Tűzött Topányom el nyirte, sütötte Tzipő kaptára. De szánd meg Árpád s. a. t. Isten úgy látszik, le vette, le tette szent Kezét róllunk Panaszkodunk, de mind írva, mind sírva, híjába széliünk Hogy gyávaságunk büntette, jól tette igaz Bíróra Találtunk benne, méltó lett e Nemzet Istenni ostora De szánd meg Árpád s. a. t. A »botrányos ének« nyomozását maga Ferenc császár rendelte el Erdődy József kancellárnak: »Kedves gróf Erdődy! Tudomásomra jutott, hogy Somogy és Zala vármegyében széliében igen botrányos énekeket énekelnek, melyek közül egyet mellékelten közlök Önnel. Ezen énekek szerzője állítólag egy bizonyos Horváth Ádám, aki Zala vármegyében tartózkodik, de Somogy 163
