Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

I. - Baksay Sándor: Somogy vármegye

Kotó terveinek. Magyarország első belháborúja Somogyból indult ki, s ennek élén a somogyi herceg, Koppány (Kupa) állott és vérzett el. í zei ház még több érdekes vonást is lehet előlegesen jelezni Somogyról. Egy várostalan megye, még a közelmúltban is. Még a jelen század első felében az egész szép megyének egyetlen városa sem volt. önhatósági joggal egyetlen egy hely sem bírt, mert — néhány apró köznemes fészek kivételével — földesúri hatalom alatt állott valamennyi; egyetlen egy sem volt, melynek népessége elérte volna a háromezernyi lélek- számot, sőt néhány kivétellel avagy csak az ezeret is. Piacai a megye három sarkán, Pécs, Veszprém s főként Kanizsa, mind kívül estek a menyén. A nagyobb uradalmak székhelyei a gazdasági lakokkal, az oltalmuk alatt álló, megszabott számú zsidósággal, s három-négy országos vásárjukkal mutatkoztak csupán városi színben — vásári alkalmatossággal.

Egy kőtélén vármegye: az egész megye fölszínén nem mutatkozik semmiféle szilárdabb alakulás. Sárga és fekete agyag talaját hosszú széles homokterület vágja kétfelé, mely a balatoni Nagy-berektől déli irányban le a Dráváig nyúlik.

Egy erdőséges vármegye. Az egész területnek majdnem egyharmadát erdők borítják. Ma is példabeszédként járja, hogy nem az erdők vannak Somogybán, hanem Somogy van az erdőkben.

Egyenes, sík területű megye — látszólag; tulajdonképpen pedig fennsík, mint a tudomány nevezi, és hátas és göröndös föld, mint a nép mondja egyenes magas róna a megye közepén, azután hullámos dombozatú síkság a hegyesebb vidékek felé. Mert Somogynak hegyei is vannak, és síkságait a megye három sarkában lévő három hegycsoport foglalja be, de ezek az erdőkkel és szőlőkkel borított magaslatok általában alacsonyak; kevés közöttük a tetszetős kúpban vagy oromban emelkedő, és kevés, amely a 300 méter magasságot megközelíti vagy meghaladja.

Ha már most összeszedjük az eddig mondottakat, némi meglepetéssel kell megállapítanunk, hogy Somogy egy sokféle tekintetben érdekes föld, s ez érdekességek összességében vele kevés megye mérkőzhetik. A legnagyobb, legnépesebb, legmagyarabb, legrégibb eredetű, történeti múltban leggazdagabb megyénk egyike: várostalan, kőtélén, erdőséges és nagy termékenységű föld.«

... «-Ebben az egész megyében, mint említettük, még a folyó század elején sem volt egyetlen város, vagy városnak nevezhető hely, amelynek népessége elérte volna a háromezret, s amelynek ereje vagy ösztöne lett volna valamely magasabb fokú képzés szervezésére. Legszembetűnőbb volt még Szigetvár, ez is Baranya-szélben, s ezt is csak vára s régi híre emelte. A megye székhelye, Kaposvár maga is jobbágyközség, s a legnagyobb nevezetessége egy pár uradalmi épület és az egyetlen torony siasakján gyökeret vert hatalmas galagonya bokor volt, mely magával a toronnyal egyidősnek látszott. Falu, falu, apró falu, mintegy négyszáz apró népességű falu; erdők között, völgyek mélyén rej- tekezik valamennyi. Az iszapba fulladt patakok széles nádasokká terülnek. Vadak itt is, ott is.

Sok a falu, sck a kastély is. Néhol egy-egy faluban, a juhszélen, három-négy is néz egymással rendszerint farkasszemet. Kastélyos helyek mind, melyekre ma is azt mondaná József császár: „Itt is egy uralkodótársam lakik.” Ennek a nemességnek nem vöt szüksége városra, mert fényüzési cikkeit az említett kívül eső piacok szolgáltatták, s egyébként is egyszerűen élt; a főbb urak Bécsben, sőt Bécsen is túl laktak.«...

16