Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Halász Imre: Adatok a dél-dunántúli közintézmények és egyletek neoabszolutizmus kori történetéhez

vagyona 24 000 pft (1856, 1858),124 24 125 pft (1859),125 a sematizmus szerint az utolsó évi bevétele 1959 pft (1856, 1858),126 illetve 884 pft (1959)127 volt. A másik kézikönyvben szereplő közintézmény a Polgári Kórház (Bürger-Spital), melynek alapítási évét 1720-ban adják meg a kötetek. 1720-ban alapította az akkori pécsi püspök, Nesselrode gróf a szegény sorsú pécsi lakosok számára. A Bach-korszak- ban közkórházzá nyilvánították és közkórházi feladatokat kapott. Törzsvagyona a Bach-korszakban 38 000 pft (1856, 1858),128 41 823 pft (1859), utolsó évi bevétele 3200 pft (1856, 1858) és 4863 pft (1859). A kórház mint városi kórház Pécs szabad királyi város magisztrátusának irányítása alatt állt, a betegápolást a Paulai Szent Vince Keresztényi Szeretet nővérei végezték.129

Egyleti formában működő, szociális tevékenységet végző közintézmény volt az Árvák Intézete (Waisen-Institut), melyről 1825 óta tudunk Baranya megye székhelyén. A Bach-korszakban törzsvagyona 40 000 pft (1856, 1858),130 illetve 42 254 pft (1859),131 utolsó évi bevétele 3697 pft (1856, 1858)132 és 2510 pft (1859),133 az intézet felügyelője ezekben az években Csáki Ferenc volt. Ugyanilyen formában működött a Városi Szegények Intézete (Städtisches Armen-Institut), melynek alapítási évét 1843-ban jelölik meg forrásaink. Az intézet törzsvagyona ekkor 23 847 pft (1856, 1858),134 illetve 3600 pft (1859),135 utolsó évi bevétele 3152 (1856, 1858) és 3243 pft (1859) volt. Ez az intézet is a városi magisztrátus felügyelete alatt és vezetésével működött.136 Az 1856. és 1858. évi adatok azonosak, a nem frissített adatok legfeljebb nagyságrendileg felelhetnek meg a valóságnak. Az 1859-ben a törzsvagyonról közölt összeg minden valószínűség szerint adatszolgáltatási vagy sajtóhiba, de adatok hiányában nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy olyan esemény történt, mely nagyságrendileg módosította a gazdálkodás adatait, és amit későbbi kutatásnak kell tisztázni.

A 19. század első felében számos kisdedóvó jött létre Magyarországon. Ennek egyike a Dobszay Antal pécsi városi plébános igazgatásával működő Kisded124 HSHB: 1856. 258.; 1858. 256.

125 HSHB: 1859. 178.

126 HSHB: 1856. 258.; 1858. 256.

127 HSHB: 1859. 178.

128 HSHB: 1856. 258.; 1858. 256.

129 A Páli Szent Vince Szeretetlányai Társulat 1633-ban alakult Párizsban, a nővérek életcélja a szegények és betegek szolgálata volt. Magyarországon Pinkafőn (ma Pinkafeld, Ausztria) jelentek meg 1852-ben, a „szürke nénék” Pécsen 1855 óta végezték a betegápoló munkát a Polgári Kórházban. Pécs Lexikon 2010:1. kötet. 333.

130 HSHB: 1856.258.; 1858.256.

131 HSHB: 1859. 178.

132 HSHB: 1856. 258.; 1858. 256.

133 HSHB: 1859. 178.

134 HSHB: 1856. 258. Neve ekkor Städtisches Armen-Institut in Fünfkirchen.

135 HSHB: 1859.178.

136 Pécs Lexikon 2010: 2. kötet. 241.

83