Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Halász Imre: Adatok a dél-dunántúli közintézmények és egyletek neoabszolutizmus kori történetéhez
óvó (Kinderbewahr-Anstalt), melyet 1841-ben hoztak létre. Vagyoni helyzetét illetően mindhárom kézikönyv ugyanazokat az adatokat közli: törzsvagyonát 1390 pft-ban, utolsó évi bevételét 70 pft-ban jelöli meg.137 A sematizmusokban említett egyleteken kívül vannak adataink a rövid ideig működő Munkásképző Egylet Pécsi Fiókjáról (1859), mely rendezvényeit a Király utca 15-ben található ún. „Hattyú terem” -ben tartotta.138 Az 1847-ben alakult Pécsi Dalárda 1848-ban megszűnt.139 A zsidó egyletek közül minden valószínűség szerint folyamatos volt a működése az 1827-ben alakult Pécsi Izraelita Szent Egyletnek (Chevra Kadischa),140 továbbá az 1851-ben alapított Izraelita Nőegyletnek, melynek célja „Kiválóan szegény özvegyek és árvák gyámolítása” volt.141 A megye székhelyén működő közintézményeken és egyleteken kívül további két baranyai településen regisztráltak egyletet a sematizmusok. Az egyik a Mohácsijárás székhelyén található kórház, a Mohácsi Polgári Kórház (Bürger-Spitalin Mohács), mely alapítási év nélkül szerepel a kézikönyvekben. A kórház költségeit a település viselte, az intézményt is a település elöljárói vezették.142 A Sásdi járás Kárász nevű helységében 1845-ben hozták létre Majláth György elnökletével a Gyümölcsfa- és Szőlőtőkenevelő Egyletet (Obstbaum- und Rebenzucht-Verein in Kárász), mely a gyümölcsfa-, illetve a szőlővessző-neve- lést volt hivatott elősegíteni. A gyümölcsfanevelés korszerű módszerei a 19. század közepétől, az állami támogatásnak köszönhetően kezdtek elterjedni. Ekkor számtalan községi és magánfaiskola, továbbá falusi egylet alakult ezzel a céllal. Ezek sorába illeszkedik Jankó János (1797—1872) kárászi lelkész faiskolája, valamint a kezdeményezésére pécsi székhellyel létrejött egylet is.143 Életképesnek és hosszú ideig fennállónak minősíthető ez a későbbiekben több újjáalakulást is megért egylet, melynek célja a „gyümölcskertészet összes ágainak művelése, s azok okszerű emelése” volt, és a szőlőművelők érdekeit hangsúlyozottan szem előtt tartotta.144 137 HSHB: 1856. 258.; 1858. 256.; 1859. 178. Az 1856-os kötetben a neve: Kleinkinderbewahr-Anstalt in Fünfkirchen. 138 Márfi Attila 2016. 139 1862-ben újjáalakult, Dalárda néven szerepel az 1880. évi összeírásban „A dal művelése s ezáltal a társas élet előmozdítása” célmegjelöléssel. A statisztika szerint 205 pártoló, 38 rendes és 14 egyéb tagja van, az alapító tagoknál nincs adat. Az összesen 257 regisztrált tag évente fejenként 6 frt tagdíjat fizetett. Vargha Gyula (szerk.) 1880: 442-443. 140 Márfi Attila 2016. A Chevra Kadisáról röviden lásd Pécs Lexikon 2010: 1. kötet. 132. 141 Vargha Gyula (szerk.) 1880: 442—443. Ma a „kiválóan” szót a „különösen”-nel kellene helyettesíteni. 142 HSHB: 1856. 258.; 1858. 256.; 1859. 178. A kötetek további adatokat nem említenek. 143 http://mek.niif.hu/02100/02152/html/02/254.html (Letöltés ideje: 2015. szeptember 15.). A HSHB 1856. és 1858. évi kötetei nem említik ezt az egyletet. Az 1858-as újjáalakulás után az 1859. évfolyamban már szerepel: HSHB: 1859. 178. Feltételezhető, hogy működése nem volt folyamatos. 144 Takáts Rózsa 2013: 472. 84
