Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Halász Imre: Adatok a dél-dunántúli közintézmények és egyletek neoabszolutizmus kori történetéhez
Az egyesülési jogot szabályozó, Olmützben kelt császári pátenst 1849. március 17-énadták ki6 - ám ezen pátens formálisan nem vonatkozott a Magyar Koronaországra,7 hiszen kibocsátásakor még a tavaszi hadjárat előtt vagyunk. A pátens elkülöníti a politikai tevékenységet folytató és politikai tevékenységet nem folytató egyleteket, utóbbiakhoz sorolva egyrészt azokat, amelyek nem folytatnak pénzügyi nyereséget célzó tevékenységet (ide a tudományos, az emberbaráti vagy a jótékonysági céllal létrejött szerveződések tartoztak, melyek alakításához vagy működéséhez nem kellett külön engedély), másrészt a vállalkozási tevékenységet folytató egyleteket, melyeket pénzbüntetés terhe mellett 14 napon belül be kellett jelenteni a település elöljáróságánál és az illetékes közigazgatási hivatalnál.8 Ebben a csoportosításban kérte aztán a Helytartóság az első jelentéseket, és készítette el Somogy megye főnöke a „nicht politische Vereine” tárgyú összeállítását.9 Itt kell megjegyeznünk, hogy Alexander Bach belügyminiszter 1850. november 27-én bizalmas utasítást küldött Karl Geringer bárónak, a polgári ügyekben illetékes teljhatalmú császári biztosnak. Ebben kifejtette, hogy politikai egyletek nem engedélyezhetők, politikával nem foglalkozók is csak a helytartó engedélyével alakulhatnak, illetve működhetnek. Geringer összegyűjtette a Magyar Koronaország öt közigazgatási kerületében az 1850-ben működő egyleteket, és a jegyzéket felterjesztette a belügyminiszterhez. Sajnos ez a jegyzék nem maradt fenn sem a hadsereg-parancsnokság, sem a Helytartóság levéltárában. Geringer levelében közölte a belügyminiszterrel, hogy politikai egylet nem működik a Magyar Koronaországban, a működő egyletek pedig a társasági szórakozást szolgálják, illetve közhasznú feladatokat látnak el.10 11 1851. augusztus 8-án Geringer azt javasolta Bachnak, hogy vegyék revízió alá az egyleti engedélyeket, és amennyiben tagságuk összetétele vagy tevékenységük „nem időszerű”, ezeknek a problémás egyleteknek „működési engedélyét nyilvánítsák hallgatólagosan elévültnek, azáltal hogy megújítását megtagadják”,n Javaslatával Bach egyetértett, és 1852. február végéig bekérték az összes egylet adatait.12 Erre a körrendeletre írt válaszul készült az első somogyi egyletösszeírás.13 Bach és Geringer végső so6 RGRB: 222-228. 7 Hatálya kiterjedt: „für die Kronländer Oesterreich ob und unter der Enns, Salzburg, Steiermark, Kränten, Krain, Görz und Gradiska, Istrien, Triest, Tirol und Vorarlberg, Böhmen, Schlesien, Galizien und Lodomeri- en, Krakau, Bukowina und Dalmatien”. Erster Abschnitt. Ueber nicht politische Vereine, Zweiter Abschnitt. Ueber politische Vereine. RGRB: 222-223. 8 Stubenrauch, Moriz 1857: 2-3. RGRB: 223. 9 Bősze Sándor 1997: 25-26. 10 Sashegyi Oszkár (összegyűjt, és szerk.) 1959: 49. 11 Sashegyi Oszkár (összegyűjt, és szerk.) 1959: 48. 12 Uo. 13 Bősze Sándor 1997: 25-26. 64
