Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Halász Imre: Adatok a dél-dunántúli közintézmények és egyletek neoabszolutizmus kori történetéhez

ron a Magyar Koronaországra nem hatályos 1849. március 17-én kiadott pátens szellemében járt el.

A Bach-korszak elején, 1852-ben kiadott ún. egyleti törvény (Vereinsgesetz) minden gazdasági, társadalmi, kulturális és tudományos szerveződést egy kalap alá vett, nem téve különbséget az egyesülés tekintetében pl. olvasóegylet és takarékpénztár között. Ez a pátens már birodalmi hatályú volt, s életbelépésével érvényét vesztette az Olmützben 1849. március 17-én kiadott császári rendelet. Jóllehet a két pátens, ha szövegszerűen nem is, de hatályát tekintve lényegében lefedte egymást.

Az egyesület mint fogalom a 19. és 20. században számos változáson ment át, és folyamatosan finomodott. Ennek folyamatában egyedi szabályozást kaptak az egyes szervezetek, így 1848 előtt külön szabályozták141827-ben a Magyar Tudós Társaság,15 1840-ben a közkereseti társaság,16 a részvénytársaság és a kereskedői társaság,17 majd tárgyalt korszakunkban az 1852. november 26-i pátenssel a bányavállalat, a bányatársulati kamara, a társláda, a bányalegénységi pénztár részvénytársaság működését. Ezért az 1852 novemberében kibocsátott pátensről következetesen egyleti törvényként fogunk beszélni, míg az önszerveződéssel létrejött és működő szervezeteket nevezzük majd a későbbiekben egyesületeknek, előrebocsátva, hogy magunkra nézve is érvényesnek tartjuk Tóth Árpád egyesületekkel kapcsolatban megfogalmazott definícióját, mely szerint az egyesület az az önszerveződéssel létrejött szervezet, amely JJ.) közhasznúnak tekintett célra, (2) (döntően) magánszemélyek (3) önkéntes, (4) anyagi áldozattal, fizetséggel (adakozással) járó, (5) intézményesült (megfogalmazott szabályokat követő) szövetkezésének köszönhetően ’ működik, és amely felett a hatóság csak felügyeleti jogkörrel rendelkezik, de maga nem hatósági intézmény.18

A már hivatkozott egyleti törvényt az 1852. november 26-án kelt császári nyílt paranccsal (pátenssel) tette közzé Ferenc József,19 „melly által az egyletek

14 Domanitzky Endre 2009: 18-19.

http://doktori-iskola.law.pte.hu/files/tiny mce/File/Archiv2/Domaniczky Endre PhD ertekezes.pdf (Letöltés ideje: 2012. március 10.)

15 1827:XI. te.

16 1840:XVIII. te.

17 1840:XIX. te.

18 Tóth Árpád 2005: 44.; Domanitzky Endre 2009: 18. Az egyesületek fogalmáról lásd még Bősze Sándor 1997: 12-21.

19 Több helyen és több nyelven megjelent: ismertetésünkhöz a hivatalos Reichsgesetzblatt magyar nyelvű kiadása 1852. december 18-án kiadott és szétküldött LXXV. száma 1109-1116. oldalain található 253. számú hivatalos jogszabályt használtuk fel. Ugyanez az oldalszáma a német nyelvű kiadásban is. 1852- diki november 26-án kelt császári nyiltparancs, melly által az egyletek iránt uj törvényes határozatok (egyleti törvény) rendeltetnek. 1109-1116. A császári rendeletnek megfelelően a birodalmi törvénylap mellett megjelent német és nemzeti nyelven az egyes koronaországok Országos Kormánylapjaiban és azok félévenként kiadott összefoglaló köteteiben is: Magyarországot illető Országos Kormánylap IV.

65