Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Kiss Norbert Péter: A kerületi jegyzőségek felállításának tervezete Somogy vármegyében 1850-ben
A fentiekhez képest az újonnan bevezetett rendszer szerint minden község kénytelen volt fizetni külön a jegyzőnek és külön a tanítónak. Ez a változtatás azzal a pozitív hatással járt, hogy a nótáriusi munka elvált az iskolamesterségtől, s olyan szakképzett személyek kerültek a jegyzői székbe, akik képesek voltak ellátni az új típusú közigazgatási szakfeladatokat. Mindez természetesen többletterheket rótt a legtöbb községre, ám, mint Apáti község elöljáróinak fentebb idézett szavai is bizonyítják, kezdték belátni, hogy a kormányzat ezen intézkedése nekik is érdekükben áll. Záró gondolatok A kerületi jegyzőségek szervezése az eddigiekben bemutatott tervezetek elkészítése és elfogadása után lekerült a napirendről. A jegyzőségek megalakításával és a jegyzők kinevezésével foglalkozó akták, valamint a jegyzőség elnyerése iránti folyamodványoka megyefőnökség 1854. évi iratai között bukkannak fel — igaz, csekély számban. Ezekből azonban megállapítható, hogy a tervezeteket nem vették szentírásnak, több esetben más felállásban alakultak meg a kerületi jegyzőségek, mint ahogy azt a fentebb elemzett dokumentumokban láthattuk, s a jegyzői fizetéseket sem a fentieknek megfelelően állapították meg. A tervezetek csak iránymutatásul szolgálhattak, hiszen több esetben a községek egyik járásból a másikba való csatolását sem hajtották végre. Fontos az is, hogy bár a járási főszolgabírókon keresztül a megyefőnök engedélyezte a kerületi jegyzőségek megalakítását, azok a községek önszerveződés alapján létrejött egységének tekinthetőek. Ennek alátámasztására két példát hozunk. 1854 márciusában Nagy- és Kisberki, Mosdós, Baté, Kercseliget, Kapos- keresztúr és Kiskeresztúr község elöljárói a Nagyberkiben felállítandó kerületi jegyzőség engedélyezése miatt fordultak a felsőbb hatóságokhoz.58 A Kaposi járás főszolgabírájának javaslatára a megyefőnök hozzá is járult ehhez, holott a fent taglalt tervezet szerint Kercseliget község nemhogy a Nagyberki központú kerületi jegyzőség részét nem alkotta volna, de még a Kaposi járástól is elcsatolását tervezték. Hasonló esetekről többször is olvashatunk a megyefőnöki iratokban. A Kaposi járás főszolgabírójának 1851 októberében kelt tervezete szerint létrehoztak volna egy Szentbalázs és egy Gálosfa székhelyű kerületi jegyzősé- get is, azonban a novemberi kimutatásban a szentbalázsi már nem szerepelt, a későbbi terv alapján Gálosfa központtal alakult volna meg az a közigazgatási egység, melyhez Szentbalázst és a szomszédos községeket csatolták, s ez az ala58 MNL SMLIV. 152. b. XX. kútfő 1833/1854. 48
