Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Nübl János: Az 1912. évi gróf Tisza István elleni képviselőházi merénylet somogyi vonatkozásai

ahol viszont nem várták ünneplő tömegek. Kovács április 6-án választókerülete székhelyén tartott képviselői beszámolója alkalmával lemondását megokolandó kijelentette, elégedetlen saját és ellenzéki képviselőtársai politikai teljesítményé­vel („az ellenzék kezdte a harcot, de sohasem küzdötte azt végig, hanem elernyedt és megalkudott”), s nem akar a képviselőházban kormánypárti „hazaárulókkal” egy levegőt szívni.85 Április 6-án délután Endrődön, április 13-án Mezőberényben, Köröstarcsán és Körösladányban,86 április 20-án Szeghalmon, Füzesgyarmaton és Vésztőn búcsúzott el választóitól.87 Nyilatkozatai szerint Kovács el kívánta ke­rülni, hogy a gyomai mandátumot kormánypárti jelölt nyerje el. Május 25-én a gyomai függetlenségi körben jelöltállító értekezletre került sor. A gyűlésen Ko­vács mellett a gazdapárt két országgyűlési képviselője - nagyatádi Szabó István és Herczegh Sándor - is részt vett, ugyanis Kovács kinyilvánította, hogy utóda csak kisgazda lehet. A tanácskozás azonban eredménytelenül záródott, mivel a kapacitáltak nem fogadták el a jelölést. A pártja országos szervezetté alakításán fáradozó nagyatádi Szabó nem nyugodott bele a kudarcba, s az ankét után két nappal közölte a sajtóval: a gazdapárt színeiben Nagy József „tekintélyes szeghalmi gazda” indul az időközi választáson.88 Kovács 1913. június 1-én minden forma­ságot nélkülöző, megszólítás nélküli rövid levélben lemondott mandátumáról.89 A házelnök június 2-án tájékoztatta a házat a képviselő döntéséről.90 A július 8-án sorra került gyomai választáson három jelölt indult: a gazdapárti Nagy József, a munkapárti báró Perényi Zsigmond (belügyi államtitkár, Máramaros vármegye korábbi főispánja) és a 48-as függetlenségi programmal induló dr. Gerő Ernő budapesti ügyvéd. A választás napján Gyomán tartózkodott nagyatádi Szabó Ist­ván, a gazdapárt vezére, valamint három munkapárti országgyűlési képviselő is (báró Solymosy Lajos, báró Podmaniczky Endre és Pál Alfréd). A voksolás ha­talmas munkapárti győzelemmel zárult, a sajtó szerint a kormánypárt ekkor vett elégtételt a gróf Tisza István elleni merényletért.91 Kovács Gyula a választás után eltűnt az országos politikai közéletből, me­rénylete azonban - legalábbis a korabeli közvélemény szerint - két törvény meg­alkotását is elősegítette. 85 A gyomai választókerület választás előtt. Kovács Gyula lemond. Békésmegyei Közlöny, 1913. április 10. 3. 86 Kovács Gyula köztársasági? Békésmegyei Közlöny, 1913. április 17. 4. 87 Kovács Gyula lemondása. Békésmegyei Közlöny, 1913. április 25. 4. 88 Új választás lesz a gyomai kerületben. Békésmegyei Közlöny, 1913. május 29. 2. 89 A levél így hangzott: „Mandátumomról lemondok. Budapest, 1913. június 1. Kovács Gyula”. Kovács Gyula lemondott mandátumáról. Somogyvármegye, 1913. június 3. 6. 90 Képviselőházi Napló, 1910-1915: 19. kötet. 29. 91 Báró Perényi Zsigmond: 2007 szavazat. Nagy József: 1063 szavazat. Dr. Gerő Ernő: 126 szavazat. Bé­késmegyei Közlöny, 1913. július 10. 2-3. 137

Next

/
Thumbnails
Contents