Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Nübl János: Az 1912. évi gróf Tisza István elleni képviselőházi merénylet somogyi vonatkozásai
Az egyik jogszabály az 1912. évi LXVII. törvénycikk92 volt, mely a képviselőházi őrség felállításáról rendelkezett. A képviselőház belső karhatalma 1913. május 5-én kezdte meg szolgálatát az Országház épületében. A hatvan tagból álló, katonailag szervezett őrtestület létrehozása kétségkívül az obstrukció lehetőségének kizárását célozta. A másik jogszabály az esküdtbíráskodás rendszerét átalakító 1914. évi XIII. törvénycikk93 volt. A fenti törvény az esküdtek szerepét jelentős mértékben csökkentette, mivel tanácskozásukat ettől kezdve az esküdtszék szakbíró elnöke vezette. Sümegi Vilmos Justh-párti honatya a képviselőház 1914. január 22-i ülésén, a sajtóról szóló törvényjavaslat tárgyalásán a kormánypárt törvényalkotási szokásain ékelődve szó szerint így fogalmazott: „Kovács Gyula golyója megszülte az esküdt széki reformot" ,94 Az egykori képviselő hiába vett részt a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred önkénteseként a háborúban,95 a két világégés közti magyar politikai közéletben személyére továbbra is árnyék vetült. Amikor a nemzetgyűlés 1922. július 21-i ülésén Pallavicini György őrgróf egy személyeskedő vitában Kovácsot a kisgazdapárt tagjának nevezte, nagyatádi Szabó István - földmívelésügyi miniszterként - a leghatározottabban tiltakozott a kijelentés ellen. („Kovács Gyula soha sem volt tag!”)96 Mindezek ellenére két esztendővel később, a kisgazdák vezérét besározó Esküdt-féle panamaperben97 tanúként meghallgatott egykori honatya kegyelettel emlékezett meg az akkor már elhunyt Szabóról: 92 1912. évi LXVII. törvénycikk a képviselőházi őrség felállításáról. Magyar Törvénytár. 1912. évi tör- vényczikkek: 866—870. 93 1914. évi XIII. törvénycikk az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról. Az 1914. évi törvények gyűjteménye. 73-91. 94 Képviselőházi Napló, 1910-1915: 21. kötet. 410. 95 Kovács Gyula, volt országgyűlési képviselő — közhonvéd. Budapesti Hírlap, 1915. június 23. 12.; Kovács Gyula közhonvéd. Pesti Hírlap, 1915. június 24. 15.; Kovács Gyula - hadnagy. Pesti Hírlap, 1916. január 11. 12. 96 Nemzetgyűlési Napló, 1922-1926: 2. kötet. 263. 97 Az Esküdt-féle panama néven elhíresült korrupciós ügy 1921-ben pattant ki. A panamavád kirobbantása mögött a nagybirtokos lobbi állt, mely gróf Bethlen István miniszterelnök hallgatólagos támogatásával nagyatádi Szabó István és pártja lejáratására, politikai erejének gyengítésére törekedett. Az ügy kulcsfigurája nagyatádi Szabó személyi titkára, Esküdt Lajos (Gölle, 1896. március 1. - Budapest, 1957. május 18.) volt, aki a Földmívelésügyi Minisztériumban „felsőbb utasításra" a lókiviteli exportengedélyek kiadásáért kenőpénzt fogadott el. A letartóztatott titkár egy sor politikus mellett a földmívelésügyi miniszterre is terhelő vallomást tett. A botrány miatt politikai erejét vesztő nagyatádi Szabó feladta a titkos választójog jelszavát, s 1922-ben beleegyezett pártja, az Országos Kisgazda és Földmíves Párt és a Bethlen-féle Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja összeolvasztásába. Az új párt (Egységes Párt) elnöke nagyatádi Szabó lett, aki azonban Bethlen mellett háttérbe szorult. 1924-ben az elalvóban lévő Esküdt-ügyet Bethlen politikai ellenfelei felmelegítették. Az egykori miniszteri magántitkárt Bethlen és nagyatádi Szabó rágalmazásáért perbe fogták. Esküdt újra felhangzó vádjainak hatására nagyatádi Szabó október 14-én felállt a miniszteri bársonyszékből, s hazatért szülőfalujába, Erdőcsokonyába 138
