Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Nübl János: Az 1912. évi gróf Tisza István elleni képviselőházi merénylet somogyi vonatkozásai
A merénylő Kovács Gyula 1874. október 4-én született a Tolna vármegyei Felsőiregen Strasser Jakab Gyula néven.34 Családja az izraelita hitfelekezethez tartozott.35 Édesapja, Strasser Henrik és családja bérelt földterületeken gazdálkodott. Születését követően a família Somogy vármegyébe költözködött, mivel a családfő bérbe vette Esterházy Miklós herceg Gölle községben található inámpusztai, 2442 kataszteri holdon elterülő birtokát. Középiskolai tanulmányait Pécsett végezte, s itt szolgálta le önkéntesi évét a cs. és kir. 44. gyalogezrednél, ahol tartalékos hadnaggyá avatták.36 Később elvégezte a Monarchia vezető mezőgazdasági felsőoktatási intézményét, a bécsi Hochschule für Bodenkulturt, majd külföldön hosszabb mezőgazdasági tanulmányutat tett. Hazatérése után édesapja bérletein gazdálkodott, emellett gabonakereskedelemmel foglalkozott, és egy gőzmalmot is üzemeltetett Üjdombóváron.37 1905-ben vezetéknevét a belügyminiszter engedélyével Kovácsra változtatta.38 1907 októberében a Magyar Telepítő és Parcellázó Banktól a Gölle községhez tartozó Uzdpusztán - 120 428 korona 50 fillér vételárért - megvett egy 150 kataszteri hold 857 négyszögöles birtoktestet. Az ingatlant az adásvétel napjától a Magyar Agrár és Járadékbank Rt. 90 000 koronás jelzáloghitele terhelte.39 A Tolna vármegye nyugati felén a gazdák önszerveződésének szószólójaként ismert és a dombóvári gazdakör titkárának választott Kovács az országos politikában is be kívánt mutatkozni.40 Elhatározását bizonyára kellőképpen serkentette, hogy öccse, dr. Szúnyog Mihály41 (született Strasser Miksa42) ügyvéd az 1905. 34 Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára (MNL SML) IV. 429. Somogy vármegyei felekezeti anyakönyvek. A tabi kér. rabbisághoz tartozott Tolna megyében fekvő községekre 1873-1885. évig vezetett II. k. születési anyakönyv másolata. 272. bejegyzés. 35 Kovács Gyula - már országgyűlési képviselőként - 1912 februárjában Budapesten mint elnökségi tag vett részt a magyarországi zsidó hitközségek küldötteinek a felekezeti autonómia megteremtése érdekében rendezett országos értekezletén. Zsidó hitközségek értekezlete. Budapesti Hírlap, 1912. február 21. 7—8.; Országos izraelita értekezlet. Pesti Hírlap, 1912. február 21. 9-10. 36 Vásárhelyi Ferenc (szerk.) 1910: 218. 37 Rubinek Gyula (szerk.) 1911: 739. 38 MNL SML IV. 405. b. Somogy vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 1337/1906. Kimutatás az 1905. évi I-ső felében engedélyezett névváltoztatásokról. 43. 39 MNL SML VII. 5. b. Kaposvári M. Kir. Járásbíróság telekkönyvi ügyeinek iratai. Göllei 928. számú telekkönyvi betét. 40 Végváry-Zimmer (szerk.) 1910: 331. 41 Strasser (Straszer) Mihály (Miksa) a belügyminiszter engedélyével vezetéknevét 1904-ben Szúnyogra változtatta. MNL SML IV 405. b. 20747/1918. Kimutatás az 1904. évi I. felében engedélyezett névváltoztatásokról. 51. 42 Strasser Miksa 1878. szeptember 23-án született a Gölléhez tartozó Inámpusztán. MNL SML IV. 429. A szüli izr. születési anyakönyvek másodpéldányai az 1861. évi január hó 1-től az 1885. év december hó végéig, illetve 25 évről szóló kivonat. 38/1878. bejegyzés. 126
