Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Nübl János: Az 1912. évi gróf Tisza István elleni képviselőházi merénylet somogyi vonatkozásai

évi, majd az 1906. évi országgyűlési képviselő-választásokon is megszerezte Szatmár vármegye mátészalkai választókerületének mandátumát.43 Az 1910. évi országgyűlési képviselő-választásokon Kovács Gyula 48-as függetlenségi programmal Békés vármegye gyomai választókerületében indult. Korteshadjárata megnyerő fellépésére, szónoki tehetségére és pénzére épült. (Farkas József a gazdapárt megalakulásának körülményeiről írott tanulmányában egyenesen „tipikus dunántúli mandátumvásárlónak” nevezte Kovácsot.44) Gavalléros bőkezűséggel segítette a választókerület egyesületeit, s szimpatikus személyiségével a maga oldalára állította a helyi függetlenségi szavazótábort. Politikai irányultsága a kampány időszakában nem tisztázódott, hiszen hol a Kossuth-párt, hol a gazdapárt programját vallotta sajátjának. Egy bizonyos, a 48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt nem tekintette Kovácsot jelöltjének, hiszen a párt hivatalos képviselőjelöltje a gyomai kerületben Winter Ádám egykori mezőberényi községi bíró volt. Habár Winter a kerület kisbirtokos választóinak támogatását bírta, mégis nagy hátránnyal indult a választáson, mivel szónoki tehetséggel nem rendelkezett, ráadásul - német anyanyelvű lévén - a magyar nyelvet is rosszul beszélte. A gyomai választás harmadik indulója Miklós Gyula volt, aki a Nemzeti Munkapárt jelöltjének mondta magát, ennek ellenére a gyomai munkapárti pártkör nem ismerte el hivatalos jelöltjének.45 A június 1-2-án lezajlott választáson Kovács Gyula 1104, Winter Ádám 978, Miklós Gyula pedig 711 szavazatot kapott.46 Mivel Kovács nem szerezte meg a leadott szavazatok abszolút többségét, június 21-én pótválasztásra került sor. A második fordulóban Kovács 1664, Winter 1591 szavazatot szerzett.47

Az új honatya nagyon hamar felvette a törvényhozási munka ritmusát. Már 1910. július 10-én önálló képviselői indítványt nyújtott be, melyben a választójog kiterjesztése érdekében 21 tagú bizottság kiküldését kérte a képviselőháztól.48 Szűzbeszédére 1910. július 13-án került sor. Kovács a kereskedelemügyi miniszterhez intézett interpellációt a tőzsdei gabonakereskedésnél szokásos határidőüzletek korlátozása tárgyában. Első felszólalásától kezdődően következetesen gazdának/mezőgazdának címezte magát, habár egyik képviselőtársa - a munkapárti Sándor Pál - a tőzsde „legnagyobb játékosának” nevezte. Kovács elismerte, hogy mint termésére alapozó gazda - közbeszóló képviselőtársához hasonlatosan - „játszik” a tőzsdén.49 1910. július 23-án választójogi indítványát elővezetve az

43 Fabro-Ujlaki (szerk.) 1906: 240-241.

44 Farkas József 1995: 198-199.

45 Választási mozgalmak a vármegyében. Békésmegyei Közlöny, 1910. május 15. 3—4.

46 A választás Csabán, Orosházán és Gyomán. Békésmegyei Közlöny, 1910. június 5. 3.

47 Három pótválasztás. Csabán, Orosházán és Gyomán. Békésmegyei Közlöny, 1910. június 23. 2.

48 Képviselőházi Irományok, 1910—1915:1. kötet. 516.

49 Képviselőházi Napló, 1910-1915: 1. kötet. 157-159.

127