Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Gyenesei József: Fejezetek a tanyai közigazgatás megszervezésére irányuló országos és helyi kísérletek történetéből
A rendelet, amely az első kormányhatósági intézkedés volt a tárgyban, biztató jelek között született meg, és annak gondolata az érdekelt tanyai lakosság tetszését is kiváltotta, de a jogszabály fakultatív jellege miatt nem válthatta be a hozzá fűzött reményeket. A helyhatóságok elsősorban anyagi indokokra hivatkozva elszabotálták a rendelet végrehajtását, s tovább rontotta helyzetet, hogy a jogalkotó sem lépett fel kellő eréllyel annak érdekében, hogy az általa leírtak valósággá válhassanak. Az már egy másik kérdés, hogy a rendeletben foglaltak maradéktalan megvalósítása meghaladta volna az érintett települések jogszabályalkotási hatáskörét.12 A Függetlenségi és 48-as párt kecskeméti képviselői 1928 tavaszán javaslatot dolgoztak ki a város külterületén élők problémáinak megoldására. A tervezet a korábbiakhoz hasonlóan szűkebb terjedelmű önkormányzati jogokat kívánt biztosítani a tanyás területek részére: „Ily módon a tanyai életben felgyülemlett érvényesülésre törekvő erők a városi (községi) önkormányzat keretei feszegetésének meddő munkája helyett teret találnának az alkotó munkára [...] S a közjóra irányuló közös munka váltja fel az egyik oldalon mutatkozó elszakadási törekvéseket s az ebből a másik oldalon szükségképp keletkező egészségtelen ellenhatást.”13 Az emlékirat tárgyalását a közgyűlés végül nem tűzte napirendre, ezért a következő évben Sándor István és képviselőtársai ismételten indítványozták a tervezet megvitatását. A kisgyűlésnek címzett kérelemből jól kirajzolódik a városvezetésnek a kérdésben tanúsított alapvetően passzív hozzáállása is: „A belügyminiszter úr pár év előtt kezdeményezte a tanyakérdés rendezését. Különösen fontos kérdés ez Kecskemétre, mert lakosságunknak nagyobb fele a tanyákon lakik, e lakosság fejlődési lehetőségének biztosítása az alapja túlnyomó részben iparunk és kereskedelmünk megélhetésének és fejlődésének, a város közjövedelmeinek. Ez életérdek mellett az is sürgős cselekvésre int, hogy a közelmúltban jelentkezett elszakadási törekvéseket ama remény csendesítette el, hogy komoly lépés történik a tanyakérdés megoldása irányában s e reménység teljesületlensége e mozgalmat újra felszíthatja, holott meggyőződésünk szerint az magára a városra és a tanyák népére egyformán hátrányos lenne és ha e törekvések újra fellángolnának, hiányozna az e kérdések helyes megoldásához szükséges bizalom és tárgyilagosság.”14 A tanyakérdés rendezésére vonatkozó adatok beszerzése tárgyában a polgármester levelet intézett Szeged, Debrecen, valamint Hódmezővásárhely városhoz, 1931-ben pedig felállították a lakiteleki közigazgatási kirendeltséget, átfogó intézkedés a tanyán élők ügyében azonban továbbra sem történt.15 12 Kiss István 1932: 60—63. 13 Sándor István 1927: 31. 14 MNL BKML IV. 1910. c. a 31/1949. alapszámhoz tartozó 47309/1929. iktatószámú irat. 15 MNL BKML IV. 1910. c. a 31/1949. alapszámhoz tartozó 27530/1931. iktatószámú irat. 115