Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Gyenesei József: Fejezetek a tanyai közigazgatás megszervezésére irányuló országos és helyi kísérletek történetéből
Az 1927-es jogalkotás elégtelenségét jelezte az is, hogy a tanyai közigazgatás rendezését a közigazgatás racionalizálására irányuló elképzelések keretében a harmincas évek elején újból napirendre tűzték. Az 1932 és 1936 között végzett előkészítő munkálatokat végül nem követte kodifikáció. A korszak utolsó tanyai jogszabálya, az 1944. évi II. törvénycikk a korábbi tervezetekhez hasonlóan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tanyai igazgatás rendezését a meglévő önkormányzati közületek keretei között kell megvalósítani. A törvény kimondta a közigazgatási kirendeltségek felállításának szükségességét, de ezen túlmenően valamennyi részlet kidolgozását a helyi testületi szervek kötelezettségévé tette. E megvalósulatlan keretjogszabályhoz képest minden nehézkességük ellenére sokszor még a helyi törekvések is előremutatóbbak voltak, így például Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottsága 1937-ben szabályrendeletet alkotott 163 ezer holdas határának 10 közigazgatási kirendeltségbe és 3 közigazgatási alkörzetbe történő beosztására: „A th. bizottsági közgyűlés tudatában van annak, hogy a tanyakérdés kielégítő rendezése nem könnyű feladat és az egész kérdést csak hosszú és céltudatos munkával lehet megoldani. Különösen pénzügyi vonatkozásokban vannak súlyos nehézségek és épen ezért a város jelenlegi helyzetében a th. bizottság nem is gondol a kérdés egyszerre történő gyors megoldására, hanem az a célja, hogy egy szabályrendelet alkotásával megadja azt az alapot, amelynek felhasználásával a külterületi közigazgatási kirendeltségek lépésről-lépésre, a város anyagi erejéhez és szükséghez mérten, felállíthatók legyenek. A város 163.000 holdas határában az alábbi szabályrendelet szerint 10 közigazgatási kirendeltség és 3 közigazgatási alkörzet felállítása, illetve létesítése van tervbe véve. Ez az elgondolás nem felel ugyan meg azon ideális célkitűzésnek, hogy minden 4 km-es sugarú tanyai körzet egy-egy kirendeltséget kapjon, azonban ez nem is vihető keresztül, mivel egyrészt a közigazgatást túlságosan széttagolttá tenné, másrészt a megvalósítás elháríthatatlan pénzügyi akadályokba ütköznék. Figyelemmel arra, hogy Kecskemét th. város határában levő vasúthálózat a puszták nagy részét a várossal elég szerencsésen köti össze, tekintettel továbbá az útügyi téren várhatófejlődésre, a th. bizottsági közgyűlés úgy találja, hogy a tervezett 10 kirendeltség az érdekelt tanyai lakosság közigazgatási igényeit nagyrészt ki fogja elégíteni.”16 A nagyjelentőségű elvi döntés megvalósítása a gyakorlatban azonban csak nagyon vontatottan haladt előre, ugyanis egy évtized múltán a tervezetthez képest csupán három kirendeltség létrehozása történt meg. A továbbiak kialakítására a közigazgatás negyvenes évek végén küszöbön álló átszervezése miatt pedig egyáltalán nem került sor. A fenti rövid áttekintés alapján összegzésként elmondható, hogy a külterületi közigazgatás kérdésével csupán az 1920-as évektől kezdődően kezdtek érdemben 16 MNL BKMLIV. 1903. a. 129 kgy./1937. sz. 116
