Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Gyenesei József: Fejezetek a tanyai közigazgatás megszervezésére irányuló országos és helyi kísérletek történetéből
közigazgatási értekezlet összehívását határozta el, amelyre 1927. május 3-án az Országház delegációs termében került sor. Az összejövetelre az érintett minisztériumok képviselői mellett meghívást kaptak a tanyás vármegyék fő- és alispánjai, az érdekelt városok és a községek vezetői is, valamint a társadalmi szervek szakemberei is. A plénum elé került előadói javaslat összeállítására Gesztelyi Nagy Lászlót, a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatóját kérte fel a miniszter, amelyet azonban a résztvevők egy része elutasítással fogadott. A tanácskozás eredményeként kiadott 33307/1927. III. B. M. körrendelet így nem is tölthette be a neki szánt szerepet. A rendelet több módozatot is megjelölt annak érdekében, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön a tanyai lakossághoz, így elsőként a fejlettebb külterületi részek esetében az önálló községgé alakításra tett javaslatot. A jogszabály az érintett anyatelepüléseknek nemcsak megtiltotta az elszakadási törekvések megakadályozását, hanem ennek kapcsán kezdeményező magatartásra szólította fel őket. A települések partikuláris érdekein túl a területszervezés szabályainak bonyolultsága is gátat szabott e rendelkezések érvényesülésének. Jellemző adat, hogy a Horthy-korszak negyedszázada alatt mindössze 19 új tanyaközség létesült.9 A nagyobb, de nem önállósítható tanyákon tisztviselői kirendeltségek, míg a kisebb lélekszámú külterületi részek esetében tanyai esküdtek vagy pusztabírók lettek volna a közigazgatás letéteményesei. A rendelet arra is kötelezte az autonómiákat, hogy költségvetésükbe a tanyavilág által viselt közterhekhez mérten állítsanak be tételeket a külterületek fejlődésének előmozdítására. Kecskemét városa 1929-ben 80 ezer pengőt irányozott elő tanyavilágának fejlesztésére.10 A települések topográfiai viszonyainak tanulmányozására számos térkép állt rendelkezésre, de olyan ábrázolások, amelyek a községhatáron belül a külterületi lakott helyek határait pontosan feltüntették volna, addig nem készültek. A katonai, kataszteri stb. térképeken szerepeltek ugyan egyes puszták, tanyacsoportok, tanyák, majorok, telepek, de a megjelölés korántsem volt teljes és pontos. A belügyminiszter ezért előírta az önkormányzatok számára a területükön lévő tanyákról szabatos és részletes térkép készíttetését. A jogszabály az érintett települések számára elrendelte az ún. tanyabizottságok felállítását is. Kecskeméten az 1927. augusztusi közgyűlésen alakították meg a testületet, amelynek működése fennállása alatt mindvégig formális volt.11 9 Beér János 1962: 148. 10 Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (MNL BKML) IV. 1910. c. Kecskemét Város Polgármesteri Hivatalának iratai, közigazgatási iratok. 31/1949. alapszámhoz tartozó 29959/1929. iktatószámú irat. 11 MNL BKML IV. 1903. a. Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságának iratai, közgyűlési jegyzőkönyvek. 281 kgy./1927. sz. 114
