Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)

I. A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára az I. világháború előtti évtizedekben

megfigyelésben részesült a répa kelése, annak időpontját a kísérletről vezetett naplóban kellett feltüntetni. Be kellett arról is számolni, hogy egészséges és erőteljes-e a répapalánta, mutatkozott-e rovarkár vagy gombabetegség és e tekintetben milyen volt a répa ellenálló képessége. Az utasítás szerint az ormányos bogarakat is össze kellett szedetni. A kísérleti táblán a répa ugyanolyan művelésben részesült, mint a gazdaság egyéb tábláin termesztett cukorrépa. Ha a gazdaságban a nagyban termelt többi cukorrépa fejtrágyát (chilisalétromot) kapott, az esetben a kísérleti táblát is hasonló módon trágyázták. Megfigyelést és feljegyzést kellett vezetni — egyes művelési munkákat külön elemezve - a répa fejlődéséről, a sarabolásról, az egyelésről, a kapálásról, az éréséről és a szedéséről is, mindig összehasonlítva a parcellák és a nagyban termesztett cukorrépa adatait. A répa kiszedése előtt minden parcellából kiválasztva 50 db répát, a súly és a cukortartalom meghatározására a cukorgyárba kellett beküldeni, ahol a cukortartalmat alkoholextractióval határozták meg. A beteg répákat külön válogatták, majd lemérték, meghatározva a betegséget, amelyeket a ,,Répabetegségek” című könyv alapján állapítottak meg. A naplót, amelybe a csapadékot és az időjárási viszonyokat is feljegyezték, a Magyaróvári Állami Növényélet és Kórtani Állomásra küldték, ahol annak adatait feldolgozták. A hámozott répamagvak a csíraképesség és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség tekintetében is jobbnak bizonyultak. Éppen ezért Veszelei Zsigmond dombóvári nagytermelő ajánlatot tett a cukorgyárnak a közös érdekekre hivatkozva, hogy a Kühne Gépgyártól béreljenek egy répamaghámozó gépet 100 korona bérleti díjért, amelynek 50%-át a cukorgyár, illetve a termelő vállalná, hangoztatván, hogy „így semmit sem reckiro- zunk, s ennyivel mindketten tartozunk a répakultúra előbbre vitelének és saját ér- dekeinknek.lf<7

A kaposvári cukorgyár a fajta termesztési kísérleteket a kaposvári béruradalmában, az aszalói és a sántosi gazdasági kerületekben végeztette, mindkét helyen 23 kataszteri holdon. A kísérleteket másfél évtizeden keresztül — 1901 — 1914 között - több tucat magfajtával végezték.1Sb A gyár vezetői feltételül szabták, hogy a kísérleti parcellákat csak olyan helyeken lehetett kiválasztani, ahol nagyobb összefüggő táblákban már cukorrépát termesztettek. A különböző parcellákban eltérő fajtákkal kísérleteztek, azonban mindenkor ügyeltek arra, hogy a parcellák lehetőleg azonos összetételű talajjal rendelkezzenek. A vetés és a répaművelés tekintetében egységes technológiai eljárást alkalmaztak a kísérleti és a béruradalom többi cukorrépa területein is. A régi magfajták mellett a cukorgyár körzetében ez ideig nem használt magfajtákkal is kísérleteztek. így a kaposvári, a mezőhegyesi és a diószegi cukorgyárak által tenyésztett cukorrépa magfajtákat is kipróbálták, mind a répa cukortartalma, mind pedig a kataszteri holdankénti átlagtermés tekintetében.

85