Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
I. A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára az I. világháború előtti évtizedekben
ződésben biztosított mennyiséget is csökkentette, a kereslet hatására pedig az árát is felemelte. A jogosan elégedetlen, cukorrépát termesztő uradalmaknak Kladnigg áthidaló megoldásként azt javasolta és egyúttal fel is ajánlotta, hogy részükre Mezőhegyesről hozat majd melaszt és a többletfizetés esetén q-ként 50 fillért megtérít a fuvar költségeiből. Tekintve, hogy 100 kg melasz Mezőhegyesen 6 koronába került, a fuvarköltség pedig 1,46 koronába, az 50 filléres térítéssel a nettó ár még mindig 6,96 korona volt.170 Egy rendelkezésünkre álló kimutatás szerint 1904-ben a melaszigény az alábbiak szerint alakult:171 Idegen termelők kértek: MIR béruradaiom kb.: Igazgatósági tagok: Deutsch Zsigmond: 11 724 q melaszt 11 000 q melaszt 2 000 q melaszt 1 800 q melaszt összesen kb.: 26 524 q-t és a 28 cukorrépa-termesztő uradalom pedig még 10 000—12 000 q melaszt kért. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a cukorgyár takarmányanalíziseit és a melasz tápértékével kapcsolatos vizsgálatait. Ezeket az adatokat a nagybirtoküzemek rendelkezésére bocsátották, részint a felvilágosítás, másrészt pedig a helyes takarmányozási módszerek ismertetése végett. A melasz tápértékének vegyi összetétele a következőképpen alakult:1'2 víztartalma átlagban 18,6%, nyers fehérje 8,1%, nyers szénhidrát 63,0% és a hamutartalom 10,3% volt. összehasonlítva a melasz tápértékét más takarmányfélével azt látjuk, hogy a melaszban 70,0, a friss répaszeletben 9,5, a szárított répaszeletben 80,8, a búzakorpában 80,1, a tengeri darában 100,2 tápegység volt, vagyis 100 kg melasz tápegység annyit ért, mint 82 kg búzakorpa, vagy 70 kg tengeri dara. A 70 kg tengeri dara 7 korona 80 fillérbe, a 82 kg búzakorpa 8 korona 60 fillérbe, a 100 kg melasz (Szigetvárra szállítva 12 korona vagonrakományként vasúti díj mellett) csupán 6 korona 20 fillérbe került. A használati utasításból azt is megtudjuk, hogy csak vízzel hígított állapotban lehetett felhasználni, mégpedig a felaprított szálastakarmányt erőtakarmánnyal keverték, amelyet rétegenként 1 kg melasszal meglocsoltak. Amikor az állatok a melaszt már megszokták, a napi adagot 1 1/2 kg-ra is fel lehetett emelni. A melaszt a hízó szarvasmarhán kívül a jármosökörrel, a tejelő tehénnel és a lóval is etették, kivéve a viselős anyaállatokat, amelyeknek legfeljebb csak fél adagot lehetett adni.173 Az alábbiakban bemutatott takarmányanalízissel a nagybirtoküzemeket kívánták meggyőzni a melasz etetésének a hasznosságáról.174 A malátacsíra 89,0 szárazanyagot, 17,0 proteint, 2,1 zsírt, 49,1 szénhidrátot; a melasz 81,4 szárazanyagot, 81 proteint, 63,0 szénhidrátot tartalmazott. A friss répaszelet 6,9 szárazanyagot, 0,6 proteint, 0,08 zsírt, 4,0 szénhidrátot, a takarmányrépa pedig 12,0 szárazanyagot, 0,5 proteint, 0,1 zsírt, 9,7 szénhidrátot tartalmazott. 1903-tól kezdve a cukorgyár erőtakarmány gyártására is berendezkedett, hétféle mintát készítve ajánlotta termékeit igen változatos variációban.175 1. 60 % búzakarpa 40 % melasz 2. 32,9% pélyva 71,1% melasz 3. 28,9% pelyva 71,1% meílasz 4. 28,9% szalmaszecska 71,1% mól asz 5. 32,9% tengeri csutka 4,7% takarmányliszt 62,4% melasz 6. 12,2% lucernaszecska 9,6% szénaszecska 7,6% takarmányliszt 20,7% répaszelet 46,9% melasz 7. 14,3% pelyva 7,1% iucernaszecska 14,3% kukoricacsutka 64,3% melasz 81
