Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
VI. A munkásság és a tisztviselők életkörülményei a kaposvári cukorgyárban és a béruradalomban
tatkozott. Tehát a bérszint a bérrendezés után az 1929-es bázisévhez viszonyítva még mindig 4,74%-kal alacsonyabb volt. A gyári munkások döntő többsége a vizsgált időszakban - majd egy évtized alatt - semminemű bérjavításban nem részesült. A látványosan végrehajtott béremelés 1937-ben elsősorban csak a kvalifikált munkásokat érintette. Mindezek ellenére a gyárvezetés a maga számára ebből morális tőkét igyekezett kovácsolni, a béremelést úgy tüntette fel, mintha az a gyári munkásság egészét érintette volna, egyben sugallta azt a gondolatot, hogy a részvénytársaság munkásai érdekében még a profit egy részéről is hajlandó lemondani. A munkások és az értelmiségiek bér- és jövedelemviszonyai plasztikusan szemléltetik a szellemi és fizikai munka közötti értékrendbéli különbségeket. Módunkban áll a bérrendezést és az árak alakulását is összevetni, így még reálisabb képet kaphatunk a béremelések tényleges értékeiről. Az 1936-os év utolsó hat hónapjában az árak az alábbiak szerint változtak.596 A zsír ára 29,4%-ot. a sertéshús 28,5%-ot, a marhahús 33,3%-ot, a főzőliszt 25,5%-ot, a kenyérliszt 27,2%-ot, a burgonya pedig 43,0%-ot emelkedett. A ruházati cikkeknél 5-15%, a bőr- és a cipőáruknál 20-25%-os áremelkedés volt. 1939- ből ugyancsak rendelkezésünkre állnak a fontosabb élelmiszerek árjegyzékei, amelyet szintén összevethetünk a felemelt bérekkel. Ezek szerint Kaposvárott az árak az alábbiak szerint alakultak.597 1 kg főzőliszt 0,39 1 kg 4-es kenyériiszt 0,38 1 kg 0-ás liszt 0,40 1 kg barna kenyér 0,34 1 kg fehér kenyér 0,36 1 kg zsírnak való szalonna 1,60 1 kg zsír 1,70 1 kg háj 1,70 1 kg marhahús I. o. 1,40 1 kg marhahús II. o. 1,20 1 kg sertéshús I. o. 1,78 1 kg sertéshús II. o. 1,40 1 kg borjúhús I. o. 1,92 1 kg borjúhús II. o. 1,37 1 kg fehér bab 0,36 1 kg tarka bab 0,40 1 kg lencse 0,58 1 kg vaj 3,10 1 liter tej 0,18 A bérviszonyok elemzésénél szükségesnek tartjuk az országos kitekintést is, ezért a magyar cukoripart az élelmiszeripar egészébe beleágyazva is megvizsgáljuk.598 93. 5z. táblázat Eav munkás átlagos évi jövedelme az élelmezési iparban, pengőben 1932-1935 1932 1935 Index 1932 Malomipar 1173 957 81,8 Cukori par 960 815 84,3 Szalámi, húskonzerv 1751 1280 73,1 Dohánygyártás 1020 936 91,8 Sör és maláta 1285 1187 92,2 Szeszgyártás 1371 1317 95,5 Élelmezési ipar általában: 1192 977 82,0 310
