Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
SC>2 gázzal a megfelelő lúgosságúra állítanak be, majd karboraffin szűrőkön leszűrik. Az átfolyó derítők a kockacukor gyártás töltőanyaga. A kockacukor töltőanyagot vákuumokban lefőzik és kettős falú, hideg vízzel ellátott keverőkben 45-50 °C-ra hűtik, utána centrifugálják. A centrifugákból kiürített 2% víztartalmú cukor a kockaliszt, amelyet négyszögletes keresztmetszetű rúdalakra sajtolnak és szárítóhelyiségekben meleg levegővel kiszárítják. Végül kockavágógépekben a rudakat eldarabolják és dobozokba csomagolva a cukorraktárba szállítják. A centrifugákról elfolyó anyaszörp az úgynevezett kocka zöld szörp adja a második derítéket, amely a finomított kristály gyártásának az alapanyaga. A második derítéket 80 Bx°-ról 70 Bx^-ra hígítják és SOz gázzal kezelik és karboraffin szűrőkön vezetik át. A szűrőket elhagyó világos sárga színű, de kristály- tiszta oldatot szűrik, majd finomítvány kristályvákuumokban befőzik. A készre főzött töltőanyagot hűtés nélküli kavarókba eresztik, majd forrón centrifugálják. A cukrot a centrifugákban száraz gőzzel teljesen kiszárítják, utána pedig gépi osz- tályozón átvezetve a raktárakba szállítják. A kapott termék a finomított kristály. A második deríték töltőanyagának lefolyó zöld szörpjét szivattyúval visszaszállítják a nyersgyári részben levő sűrűlétartályba és a sűrűiével együtt főzik le az elsőtermék vákuumokban. Amennyiben a második deríték töltőanyag lefolyó zöld szörpjének tisztasági hányadosa magas, azt harmadik derítőkként a finomítóban dolgozzák fel, úgynevezett ,,B" kristályt főznek belőle. A ,,B" kristályt affinálva az első deríték olvasztóba viszik vissza. A ,,B” kristály centrifugálásakor lefolyó szörp, ha a tisztasági hányadosa magas, a nyersgyári sűrűiébe kerül. Ha a tisztasági hányados alacsony, a szörpöt a középtermék állomás behúzó tartályába szivattyúzzák és a nyersgyári fehérszörppel együtt főzik le a középtermék vákuumokban. 7. Az infrastruktúra kiépítése a cukorgyárban a) Mezőgazdasági és ipari vágányok Fél évszázad alatt a MIR vállalatoknál — a cukorgyárban, a malomban és a béruradalomban - az infrastruktúrát is jelentősen fejlesztették. Folyamatosan bővítették és korszerűsítették a vasúti hálózatot, a víz- és szennyvízrendszert és a gyár elektrifikálását is az igényeknek megfelelően oldották meg. A cukorgyár rekonstrukciói alkalmából a szállítást mindig kardinális kérdésnek tekintették, ezért a gyár területén nemcsak a vágányok számát növelték, hanem annak hosszát is, mivel jelentős kézi munkaerőt igénylő munkafolyamatokat tudtak így részlegesen vagy pedig teljesen felszámolni. A mezőgazdasági kisvasúton és a normál tengelytávú iparvágányokon közvetlenül az úsztatókhoz szállították a répát, de évenként több százezer mázsa szeletet, melaszt, szenet, mészkövet és cukrot lehetett azokon továbbítani. Az 1929-1930. évi nagy rekonstrukció után a gyár területén már 15 iparvágányt használtak, de ezenkívül még külön iparvágány vezetett a malomhoz, a répamagtárhoz, a szénsavgyárhoz, a ládagyárhoz és a volt bérleti műhely épületéhez is. Az iparvágányok hossza 6416,6 m volt, amelyeken az alábbiakban felsorolt munkafolyamatokat végezték. Az I. számú vágány, amelynek hossza 832,5 m volt, 261
