Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
a cukorgyárat a MÁV-állomással kötötte össze. A 2. számú vágányt a cukorraktárakhoz vezették, nyilvánvalóan az évenként több ezer mázsa cukor szállítását szolgálta. A 3. számú vágányt a kazánházhoz építették és a szén szállítását végezték rajta. Hat vágányon - 4-9. számú —, amelyeknek hossza 262,9 m volt, a cukorrépát szállították, így azok közvetlenül az úsztatok mellé épültek. A 10. számú vágány a speciális küldemények továbbítását szolgálta. A 12. számú vágány a szeletraktárhoz és az erőtelephez, a 13. számú a mozdonyszínbe, a 14. a villamos erőtelep salakozóhelyéhez épült, a 15. pedig a szeletszárító tűzhengerek szénigényét látta el.551 A forgalom és a szállítás zavartalan menetét a MÁV-állomáson és a gyártelepen felszerelt 6 telefonon koordinálták. Az iparvágányok fenntartási és karbantartási munkálatait a gyár saját szakembereivel végeztette el. Köztudott, hogy a MIR béruradalom gazdasági vasútjának a végállomása is a gyárban volt. A 760 mm nyomtávolságú gőzüzemű vasút 2289 m hosszúságban szelte át a gyár területét. Közülük öt vágány a répaúsztatókhoz vezetett, egy-egy vágány pedig a melasztartályokhoz, illetve a szárítattszelet-raktárakhoz. A forgalmat 9 mozdony látta el, az irányításhoz pedig három házi telefont használtak. A pályafenntartási és a karbantartási munkálatokat tavasztól őszig végezték, rendszerint 5 előmunkás és 40 napszámos munkás igénybevételével. A kampányok idején 9 mozdonyvezetőt, 9 fűtőt, 18 vonatkísérőt, a telefonoknál pedig 7 pályaőrt alkalmaztak. A kampányok befejeztével a gazdasági kisvasúton a forgalom tetemesen megcsappant, többnyire egyötödére csökkent. Hogy képet kapjunk a gazdasági kisvasút és az iparvágányok jelentőségéről, az alábbiakban bemutatjuk a gazdasági vasút 1934. évi kampány-teljesítményét.533 munkán apók száma 34 rakott vonatok száma 1009 üres vonatok 322 üres vonatok a rakottaknak 32% napi átlag rakott vonat 29,4 napi átlag üres vonat 9,5 összes nettó teljesítmény 48 637 785 kg ebből: nettó répa földdel együtt 29 867 560 kg répaszelet 18 716 455 kg szörplé 53 770 kg teljesítmény nettó tkm-ben összesen 951 442 tkm ebből répa 587 035 tkm ebből szelet 363 188 tkm ebből szörplé 1 219 tkm napi átlag nettó teljesítmény 10 tonnás vagonokba n 142 vagon napi átlag nettó teljesítmény tonnakilométerben 28 000 tkm napi maximális teljesítmény 10 tonnás vagonokban 183 vagon napi maximális teljesítmény tkm-ben 35 800 tlfcm A cukorgyár, a malom és a béruradalom területét behálózó mezőgazdasági és iparvágányok szinte az „érrendszer" szerepét töltötték be, az itt mutatkozó zavarok rendszerint továbbgyűrűztek és nem egy esetben a kampányok szüneteltetését is előidézték. A gyár vezetői több évtizedes erőfeszítés és nem kevés anyagi befektetés révén - a fentiekben láthatóan - végül is biztosítani tudták a répaszállítás és az áruforgalom zavartalan menetét. 262
