Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
I. A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára az I. világháború előtti évtizedekben
dualista rendszer adott gazdasági kereteit és a kormányok gazdaságpolitikáját nem egy esetben megkérdőjelezve, egyre gyakrabban és hangosabban követelte a gazdasági érdekével szorosan összefonódó mezőgazdasági ipar fejlesztését. A magyar finánctőke is felismerte a mezőgazdasági iparban rejlő lehetőségeket és a cukoripar felé kezdett orientálódni. A tőkés vállalkozók biztató lehetőségeket látva, részvénytársaságokat alapítottak. 1888-1900 között a 23 magyar cukorgyár közül már 14 részvénytársaság kezében volt.21’ Közülük kétségkívül az 1890-ben alapított Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság, a Magyar Hitelbank „vállalata" volt a legjelentősebb. A MIR alapszabályát az 1890. évi október 27-én tartott közgyűlésen fogadták el. A részvények többségét a Magyar Általános Hitelbank vásárolta meg, de a részvényesek között somogyi nagybirtokosok is voltak. A cégbírósági bejegyzés szerint a részvénytársaság központja Budapesten volt. Az alapszabályzat értelmében a MIR mezőgazdasági bérletekkel, valamint cukorgyárak alapításával mezőgazdasági-ipari vertikumot kívánt létrehozni. A részvényesek a közgyűlésen tárgyalták meg a vállalatok fontosabb ügyeit, amelyet az igazgatóság hívott össze - évenként — a mérleg zárása után, rendszerint az év első felében. Az igazgatóságot a közgyűlés öt évi időtartamra választotta. Tagjai nemcsak jutalékban részesedtek, hanem fizetést is kaptak, amelynek mértékét a közgyűlés állapította meg. 1890- ben az igazgatósági tagok évi tiszteletdíja 12 000 Ft volt. Az igazgatóság irányította a részvénytársaság üzletvezetését, a hatóságokkal szemben és a peres eljárások alkalmából pedig érdekképviseleti feladatokat látott el. Az igazgatóság, tagjai köréből egy évre elnököt és alelnököt választott, akik a későbbiekben is újraválaszthatók voltak. A felügyelő bizottságot is a közgyűlésen választották, legalább három, legfeljebb pedig tíz tagja lehetett. E bizottság ellenőrizte az ügyvezetést, de jogában állt a számadásokat és a mérlegeket is áttekinteni. A bizottsági tagok évi tiszteletdíja 400 Ft volt. Az igazgatóság, a felügyelő bizottság által megvizsgált mérleget a jelentéssel együtt, legalább nyolc nappal a közgyűlés összehívása előtt köteles volt a hivatalos lapban közzétenni. Az osztalékokat évenként augusztus 1-én fizették. Az alakuló ülésen tíz fő 10 000 db részvényt jegyzett az alábbi megoszlásban: Igcrgatósági tagnak választották 5 évre Baer Adolfot, Harkányi Károly!, Kornfeld Zsigmondot, Lukács Imrét, Márffy Emilt, Pallavicini Ede őrgrófot, Széchenyi Imié grófot. A felügyelő bizottság tagjai Csorba Ede, Fenyvessy Adolf, Gajári Ödön és Maár Gyula voltak. Időközben az osztrák tőke beáramlása is kezdetét vette. Stummer Károly 1 millió forint értékben 5000 db részvényt vásárolt. Az osztrák tőke további térfoglalását jelzi, hogy 1893-ban Torsch u. Söhne bécsi cég 750 db, az österreichische 1. Baer Adolf 2. Frank Antal 3. Harkányi Károly 4. Lukács Antal 5. Lukács Imre 6. Márffy Emil 7. dr. Takács Lajos 8. Thaly Emil 300 db részvényt 25 db részvényt 50 db részvényt 75 db részvényt 25 db részvényt 25 db részvényt 10 db részvényt 10 db részvényt A Magyar Ált. Hitelbank részéről: 9. Pallavicini Ede vezérig. 9430 db részvényt 10. Kornfeld Zsigmond igazgató 25