Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
A július havi csapadék évenkénti alakulása (a háborús évek nélkül) a MIR kaposvári béruradalmában 1898-1943 7. ábra csapadék mm 1900 1910 1920 1930 1940 év Ha az időjárási tényezők közül a csapadék mennyiségét vizsgáljuk és azokat a Wohltmann, illetve Mihályfalvi szerint ideálisnak tartott csapadékmennyiséggel hasonlítjuk össze, akkor megállapítható, hogy annál mintegy 100 mm-rel több volt a béruradalom területén az évi csapadék mennyisége. A tenyészidőszak egyes hónapjait vizsgálva megállapítható, hogy a többletcsapadék nagyobb részt azokban a hónapokban - április, május — hullott, amikor a cukorrépának a legkevesebb volt a vízigénye, míg a vízigényes hónapokban - júliusban és augusztusban - nem érte el a kívánatos mennyiséget. Ezek az eltérések feltételezhetően negatívan befolyásolhatták az évenkénti termésátlagok alakulását. Ha a szórásértéket vizsgáljuk, úgy tűnik, hogy azok igen nagyok, így az ideális csapadékmennyiséget megközelítő hónapok átlagai is igen szélsőséges csapadékeloszlást takarnak. Az egyes években lehullott csapadék mennyisége és annak eloszlása is jelentős mértékben befolyásolhatta a cukorrépa termésátlagának az alakulását. A szélsőséges csapadékeloszlást jól szemlélteti a 7. sz. ábra, mely a július havi csapadékmennyiségek évenkénti alakulását ábrázolja. Az évi középhőmérséklet és a tenyészidőszak hónapjainak középhőmérséklete éghajlatunknak megfelelően alakult. A szórásértékek kisebbek, mint a havi csapadékmennyiségek szórásértékei. Az április, május és szeptember hónapok szórásértékei azonban elég jelentősek voltak ahhoz, hogy feltételezzük, hogy a répa termésátlagának alakulását jelentősen befolyásolták. A rendelkezésre álló adatok és a szakirodalom alapján ugyancsak feltételezhető, hogy az egyes időjárási tényezők hatással voltak a cukorrépa termésátlagának alakulására, ezért korrelációs és regresszió számításokat végeztünk, melyeknek adatait a 44. sz. táblázatban foglaltuk össze. A vizsgálati eredmények alapján kijelenthetjük, hogy az egyes időjárási tényezők önmagukban csak kismértékben befolyásolták a cukorrépa termésátlagának alakulását. A legjelentősebb kapcsolatot a cukorrépa termésátlaga tekintetében az áprilisi, a szeptemberi csapadék, és a májusi középhőmérséklet között találtunk, melyek Ps%-os szinten voltak szignifikánsak. Az áprilisi középhőmérséklet, a 230
