Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
májusi csapadék és a cukorrépa termésátlaga közötti összefüggések pedig Pio%- os szinten voltak szignifikánsak. A laza kapcsolatok ellenére ezeknek az időjárási tényezőknek - nagy varian- ciájuk miatt - a cukorrépa termésátlagára kifejtett hatása mégis jelentősnek mondható. A regresszió számítások alapján egy milliméter többletcsapadék áprilisban 0,5107 q terméscsökkenést, májusban 0,3742 q, szeptemberben 0,5414 q termésnövekedést, egy °C átlaghőmérséklet-növekedés áprilisban 6,6554 q termésnövekedést, májusban pedig 8,7562 q terméscsökkenést idézett elő hektáronként. A szakirodalmi és gyakorlati megfigyeléseinktől eltérően a júniusi, a júliusi'és az augusztusi időjárási tényezők nem befolyásolták érdemlegesen a cukorrépa termésátlagának alakulását. Elméletileg feltételeztük, hogy a szélsőséges időjárású években a hónap elején, illetve a hónap végén hullott nagyobb mennyiségű csapadék, illetve csapadékhiány miatt nem biztos, hogy a havi csapadékkal jól jellemezhetők az említett hónapok csapadékviszonyai. Ezért kiszámítottuk a június —július, a július-augusztus és a június—július-augusztus hónapok együttes csapadékát és ezek hatását is megvizsgáltuk a cukorrépa átlagtermésére. Érdemleges összefüggést azonban így sem kaptunk, ezért az adatok közlésétől eltekintünk. Feltételezzük, hogy egyéb környezeti tényezők hatásai - jégverés, állati kártevők, növényi kórokozók stb. — elnyomták a csapadék tényleges hatását. Már az előzőekben elvégzett számítások is bizonyítják, hogy a vizsgált időjárási tényezők közül néhány önmagában is jelentős hatással volt a cukorrépa termésátlagának az alakulására. Közismert, hogy a cukorrépa fejlődésére a környezeti tényezők a tenyészidő alatt végig hatással vannak. így az időjárási tényezők hatásai a valóságban nem különíthetők el élesen, mivel azok kisebb-nagyobb mértékben kölcsönhatásban vannak egymással, így ezek a hatások összegeződhetnek, illetve ellentétes hatásuk esetén ki is egyenlíthetik egymást. Ezért a továbbiakban egyidejűleg több tényezőt vontunk be a vizsgálatainkba. Először két független változás regresszió számításokat végeztünk, hogy megállapítsuk a két időjárási tényező havonkénti együttes hatását és azoknak a relatív jelentőségét. A nem szignifikáns eredmények közlését a jobb áttekinthetőség miatt elhagytuk. Aprilis havi csapadék (x2), április havi középhőmérséklet (xs) és a cukorrépa-átlagtermés (y) összefüggése Ra = 0,1126 R = 0,3357 bL = —0,4270 b, = 2,0425 a = 249,613 Regresszió analízis varianda táblázata Kezelés SQ FG MQ F összes 87 272,91 38 Regresszió 10 833,95 2 5 416,97+ 2,55 Hiba 76 438,96 36 2 123,30 +Pio% Py 0,27602 Relatív hatás = ----------= ---------------- =§ 3,39 ■ P2 0,08133 231
