Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
természetesen azt jelentette, hogy az alapmegállapodást kötő gyárak részesedése ennek arányában csökkent. A kartellegyezményben az utolsó megállapodást 1942. augusztus 24-én kötötték, az akkor már tizenhatra növekedett cukorgyár képviselőinek a jelenlétében. 1940 nyarán a bécsi döntés alapján Erdélyből a Marosvásárhelyi Cukorgyár, Délvidékről pedig a Baranyavári, a Bácskai Cukorgyár Rt., és a Cservenkai Cukorgyár került vissza Magyarországhoz. Az újonnan visszacsatolt gyárak szintén csatlakoztak az alapmegállapodáshoz, amelynek határozatait magukra vonatkozóan 1944. augusztus 31-ig kötelezőnek tartották. A trianoni Magyarország tizenegy cukorgyára ennek ellenében — a cukorfogyasztás ellátása érdekében — százalékos részesedésük 15%-át Baranyavárnak, Cservenkának és Újverbásznak engedte át. A belföldi kontingens-százalék tehát ismét módosult/1*0 Gyárak A belföldi kontingens részesedésük %-os megoszlása 1. Ács 6,0586 2. Diószeg 4,8874 3. Ercsi 5,4670 4. Hatvan 7,7552 5. Georgia (Kaposvár és Mezőhegyes) 11,1857 6. Nagysurány 6,5685 7. Oroszka 3,9320 8. Óbuda 3,6307 9. Petőháza 6,9172 10. Sarkad 6,0368 11. Sárvár 4,5786 12. Űzi (Szerencs és Selyp) 11,6649 13. Szolnok 6,3174 14. Baranyavár 3,0000 15. Cservenka 6,0000 16. Újverbász 6,0000 összesen: 100,00°o A kartellegyezményekben meghatározták az egyes gyárak répakörzeteit is. Ennek értelmében a délvidéki gyárak csak a visszacsatolt területeken szerződhettek, vagy vehettek répát. A Marosvásárhelyi Cukorgyárnak pedig feltételül szabták, hogy csak azokon a területeken jogosult a szerződésekre, amelyeknek a vasúti kilométer távolsága közelebb van hozzá, mint bármelyik magyarországi gyárhoz. A trianoni Magyarország cukorgyárai is csak kizárólag azokon a területeken szerződhettek, amelyekkel nem sértették meg a visszacsatolt gyárak érdekeit. A rayonckon belül a Dunán inneni és dunántúli cukorgyárak külön csoportot alkottak. A gyáraknak csak a csoporton belül és saját körzeteikben voltak lehetőségeik a répaterületeik kiszélesítésére. 1942-ben a répakörzet kérdésében Óbuda, Kaposvár és Sárvár között egyezség jött létre, amelyben Óbuda kötelezettséget vállalt, hogy Kaposvár körzetében nem fcg szerződtetni. Ennek ellenében viszont Kaposvártól az évben 2 500 q répát kellett kapnia.5;,,‘ Ugyancsak egyezséget kötött a cservenkai, az újverbászi, a kaposvári és a mezőhegyesi cukorgyár a bajai háromszögnek nevezett térség kérdésében. A cservenkai gyár több községben - Gara, Dávod, Hercegszántó - szerződött a kaposvári gyár rayonjából, míg Cservenka körzetéből - Gádor, ör- szállás, Regőcze és Körtés községekben - Kaposvár szerződött több termelővel. 217
