Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
sót idézte elő és így az elsősorban az egyoldalúan gabonatermesztésre berendezkedett, extenzív jellegű nagybirtok-üzemeket érintetteA növényi kultúrákban bekövetkezett változások, a részesedési arányok módosulása, a különböző terményfajták háttérbe szorulása, illetőleg bevezetése is jelezte, hogy a nagybirtok-üzemek vezetői igyekeztek az agrárválság bénító súlyától megszabadulni, a belső és a külső piac igényeihez minél gyorsabban alkalmazkodni. A termésátlagokat vizsgálva elkészítettük a béruradalom termésátlagainak ösz- szesített táblázatát (59. sz. táblázat).474 A MIR béruradalmának termésátlaga: (1926-1935) 59. táblázat Növények 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 m é t e r m á z s a Búza 13,02 10,45 12,45 11,61 10,31 8,92 11,27 11,38 11,11 10,43 Rozs 10,74 5,94 11,33 11,46 9,19 9,64 10,90 11,94 7,33 8,52 Árpa 10,88 10,80 13,55 10,22 10,45 6,89 12,79 13,19 11,10 12,36 Zab 11,21 9,91 13,26 7,28 8,21 5,68 12,02 13,82 9,60 9,03 Cukorrépa 154,82 177,46 147,40 148,08 199,47 118,88 157,41 190,66 184,55 151,66 Tengeri 28,26 19,19 22,02 26,93 26,74 19,89 31,36 20,64 28,79 20,18 Burgonya 61,22 74,84 57,56 63,15 73,81 46,68 76,64 63,30 68,09 65,79 Répamag 9,09 7,99 8,54 — — — — 9,74 6,01 4,37 Fehérköles — 9,27 — 8,93 11,98 3,96 12,15 5,52 11,35 7,00 Lucernamag — — 0,84 0,69 0,52 1,80 1,23 0,50 0,54 0,61 Lóheremag Lucerna0,22 0,20 0,52 0,95 1,05 0,10 1,56 0,41 0,52 0,56 széna 26,25 23,34 22,33 26,69 26,05 23,30 25,44 24,96 33,37 27,06 Lóherszéna 24,12 17,70 19,31 26,98 22,72 17,64 24,44 23,05 24,74 18,06 A cukorrépa kataszteri holdankénti termésátlaga feltűnően magas volt, jóllehet az évenkénti terméseredményekben szóródás itt is mutatkozott, de korántsem olyan szélsőségesen mint Délkelet-Dunántúl többi cukorrépa-termesztő nagybirtoküzemeiben. A kerületek termésátlagaiban az eltérést elsősorban a különböző talajviszonyok okozták, így érthető, hogy Nyiresen volt a cukorrépa-termés a leggyengébb. E kerületben - az alacsony termésátlagok mellett - nem is volt rentábilis a cukorrépa termesztése, ezért 1930 után végképp fel is hagytak vele. Viszont éppen a jó talajadottságok folytán Nyiresen volt a legmagasabb termésátlaga a burgonyának. Mivel már több ízben is hangsúlyoztuk a béruradalomban folyó intenzív gazdálkodást, valamint azt a tényt, hogy e nagybirtok-üzem nemcsak Dunántúlon, hanem országosan is legkorszerűbb mezőgazdasági nagyüzemek közé tartozott, ezért elkészítettünk egy olyan táblázatot is, amelyben összehasonlítottuk az 1000 kát. holdnál nagyobb mezőgazdasági nagyüzemek terméseredményeit is/"’ (60. táblázat.) E statisztikai táblázat igazolta korábban tett megállapításunkat, de még számunkra is meglepő a béruradalomnak ilyen magas szintű fölénye a terméseredmények tekintetében. A gabona termesztésénél a béruradalom abszolút fölényét láthatjuk, szinte majdnem minden évben itt voltak a legjobb terméseredmények, noha a klimatikus viszonyok az árpa, de különösen a zab termesztésére nem a legjobbak voltak, ennek ellenére még ezekből is magasabb terméseredményeket produkáltak. 196
