Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)

II. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára, az első világháború és az 1929-33. évi gazdasági világválság közötti évtizedekben

A közigazgatás vezetői és a munkaadók ugyanakkor joggal tartottak attól is, hogy a polgári lakosság a hadifoglyokkal érintkezve a radikális és a forradalmi eszmék követőivé válik. Az a törekvés, hogy a hadifoglyokat a munkahelyeken a polgári alkalmazottaktól elszigeteljék és külön csoportokban dolgoztassák, nem járt eredménnyel sem az iparban, sem pedig a mezőgazdaságban. A munkából adódó napi gondok és követelmények az ideológiai és a politikai fenntartásokat háttérbe szorították, így a hadifoglyok és a polgári alkalmazottak együtt dolgozva kölcsönösen formálták egymás világnézetét. A kaposvári cukorgyár vezetői mindent elkövettek, hogy a hadifoglyok szigorú fegyelemmel alkalmazkodjanak a gyár által szabott követelményekhez. Rendelkezésünkre áll egy 1918-ban — a foglyok és az őrség részére - készített szállásrend, amelyeket a következőkben ismertetünk:350

SZÁLLÁSREND (foglyok részére)

1. A szállását senki engedély nélkül eil nem hagyhatja.

2. Tartozik mindenki fekvőhelyét távozás előtt rendbehozni és tisztántantani.

3. A fekvőhelyen dohányozni szigorúan tiltva van.

4. Ébresztő után tartozik mindenki felkelni és mielőbb megmosakodni és felöltözni.

5. A munkára való névfelolvasásnál mindenki köteles pontosan megjelenni, az elmaradottak szigorúan megbüntettetnek.

6. A közös szobából bármi elveszik, az összes bentlakók tartoznak közösen megfizetni ha a tettes ki nem nyomozható.

7. Úgy a szobában, mint a folyosón lármázni vagy veszekedni, dorbézolni szigorúan tiltva van.

8. Az épületet vagy berendezést megrongálni nem szabad, az szigorú büntetéssel jár.

9. Mindenki tartozik kérelmét vagy panaszát a tolmács útján a fogolyparancsnoknak vagy helyettesének előadni.

10. Aki este 1/2 9 órára szállásán nem tartózkodik, aki az illemhelyeket bepiszkolja, aki a neki átadott ruhát eladja, vagy elcseréli, a legszigorúbban megfenyíttetik a fogolyügyeleti tiszt által.

11. Munkaidő alatt a szálláson tartózkodni nem szabad.

A szállásrendet a hadifoglyok szállásán 1918. szeptember 23-án kifüggesztették, Sully százados fogolyügyeleti tiszt láttamozásával. Az őrség részére is készítettek szállásrendet az őrszobában, amely az alábbi pontokat tartalmazta:

1. Az őrlegénység tartozik a foglyokat a meghatározott időben felkelteni, a betegeket orvoshoz előállítani.

2. A foglyok távozása előtt az őrök a fekvőhelyek tisztaságát ellenőrzik, a szobák szellőztetéséről gondoskodnak.

3. Az őrök tartoznak arra ügyelni, hogy a foglyok a munkára pontosan megjelenjenek.

4. Az őrök kötelesek az élelem kiosztásánál felügyelni.

5. Az őrség őrszállását engedély nélkül el nem hagyhatja és tartozik a fogolyszállást naponta többször megvizsgálni.

6. Az őrlegénység a foglyokkal nem baráfkozhatik, a szófogadatlan foglyokról azonnal jelentést tesz.

7. Az őrlegénység köteles ellenőrizni, hogy a foglyok ruházata mindig rendben legyen.

8. Szökésnél azonnal jelentés teendő.

9. Tűz esetén az őrség a tűzrendészed szabályok szerint viseli magát, a tűzről a városi tűzoltóságot a legrövidebb úton értesíti.

10. Az őrlegénység kérelmét vagy panaszát az őrparancsnok útján a fogolyügyeleti tisztnek terjeszti elő.

A hadifoglyok büntetésének számszerű növekedése az 1915-1918. közötti időszakban jelzi, hogy rendeletekkel és parancsokkal nem lehetett a fegyelmet megszilárdítani és az éhező hadifoglyokat a szökéstől elrettenteni. A fegyelemsértések leggyakoribb formái: a szimulálás, a részegség és a lopás, egyre gyakrabban for129