Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
II. fejezet: A forradalom napjai Somogyban
22. A Somogyi Néplap tudósítása az október 26-i kaposvári tüntetésről Kaposvár népe nagygyűlést tartott a Petőfi-szobornál Nemzeti és fekete zászlók lengtek tegnap reggel Kaposvárott. A budapesti események hatására a munka városszerte vontatottan haladt és több üzemünkben már a munkaidó' megkezdése után követelték a dolgozók, hogy kivonulhassanak. Nagy tömeg volt tanúja annak az eseménynek is, amikor délelőtt 10 óra körül a városháza tetejéről lefürészelték a csillagot. Ezt a kezdeményezést a város több pontján is követték. Az emberek, az üzletek, a hivatalok dolgozói az utcán voltak és vártak. Az iskolákban a tanítás szünetelt, a diákok az ablakokból figyelték a várost. A Táncsics Gimnázium tanulói hazafias magyar dalokat énekelve ültek az osztályaikban. A Leánygimnázium ablakán nemzetiszínű selyemzászlón lengett a Kossuth-címer. Tíz óra körül egyre feszültebb lett egyes üzemekben a helyzet. A Zrínyi Miklós Kör vezetői felkeresték a dolgozókat és nyugalomra intették őket. De hamarosan a kőfaragó-üzem udvaráról elindultak a dolgozók, s nemzeti zászlóval feldíszített motorokkal járták körül a várost, nemzeti függetlenséget követelő táblával. Tíz óra után a Finommechanika dolgozói, fiatalok, idősebbek, nők, férfiak jelentek meg az utcán, rendezett sorokban, nemzeti zászlókkal. A tüntetők ilyen felírású táblákat hoztak: „Független Magyarországot! Rendet, nyugalmat, hogy dolgozhassunk!” Ehhez a csoporthoz a Vaskombinát dolgozói is csatlakoztak és az utcán egyre szaporodó tömeg fegyelmezetten, a Petőfi téren lévő Petőfi-szoborhoz ment. A DISZ Zrínyi Miklós Kör vezetői rendre, nyugalomra intették a piacosokkal és város lakóival egyre szaporodó tömeget. A gyűlés megkezdését halogatták, mivel a diákok még nem érkeztek meg. De aztán Kunszabó Ferenc, a Zrínyi Miklós Kör vezetőségének tagja megkérdezte az embereket: akarják-e, hogy e kör vezesse a nagygyűlést? A tömeg egyhangú „akarjuk”-kal válaszolt. így tehát 12 óra körül megkezdődött a nagygyűlés. Ez a közvetlen kapcsolat tette lehetővé, hogy a gyűlés végéig rendezetten folyjon le. Valahányszor szólni akart valaki a néphez a zászlókkal körülálló tömegből, előbb megkérdezték, hogy meghallgatja-e a nép. Először a Vaskombinát küldötte kapott így szót. Olajosán, kormosán állt a költő szobra előtt, s a következőket mondotta: „Néhány tényezőt szeretnék kifejezni: 1. A szovjet hadsereg, amilyen gyorsan csak tud, Magyarországról menjen ki. 2. Akik most miértünk elvéreznek, azokat hősöknek nevezzük örök életben. 3. Vezetőinkhez, akik engem is és sok felebarátomat rabságban tartottak — levele!” A nép lelkesen megéljenezte ezt az elvtársat. A Finommechanika dolgozóinak képviselője így beszélt: 71
