Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)

III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása

A szegényparasztság hangulata: Az eddigi beszélgetések és tapasztalatok figyelembe vételével a szegény­parasztság döntő többsége egyetért és helyesli a legfelsőbb biróság intézkedé­sét, különösen Nagy Imre halálra ítélését, mivel elmondásuk szerint 1956. ok­tóberében bebizonyitotta, hogy azt a földet, amit a párt adott nekik vissza akar­ta adni a nagybirtokosoknak, és hogy ez nem történt meg nem rajta mullott. Középparasztság körében jellemző: A középparasztság egy része még nem nyilatkozik, ill. nem mond véle­ményt. Azonban az elmondott vélemények figyelembe vételével e rétegnek a többsége is egyetért a Legfelsőbb Biróság döntésével. Azonban itt már több ré­széről felvetődik, hogy a párt az emberi humanitásról beszél, ugyanakkor Nagy Imrénél ezt figyelmen kivül hagyták. Másrészről felvetődik, hogy megtévedt ember módjára kellett volna Ítélkezni. E rétegnél érdekes jelenség az is, hogy a többi elítéltekről nem beszélnek, hanem centrumba a Nagy Imre személye szerepel. E rétegnél vetődött fel olyan probléma is, hogy nem-e fog a párt majd önbirálatot gyakorolni pár év múlva. A kulákok közötti hangulat: Ezt főleg a községekben lakó kommunistáktól kapott tájékoztatás alapján általánosíthatjuk. Általános levertség tapasztalható náluk. Véleményt nem le­het tőlük hallani. Azonban általános visszahúzódás tapasztalható részükről. Egyes elvtársak véleménye szerint azonban a maguk körében foglalkoznak ez­zel a kérdéssel és ott véleményt is nyilvánítanak, mely szerint egyáltalán nem értenek egyet a Legfelsőbb Biróság ezen Ítéletével. Nagy Imrét visszavárták. Az értelmiség véleménye: Ez az iskola igazgatók tanácskozásán hangzott el. Helyeselték Nagy Imre és társai kivégzését. Úgy említették, hogy eddig bizonyos kétely merült fel ben­nük az miatt, hogy a kisebb bűnösöket felelősségre vonták, ugyanakkor a veze­tőket és a fő bűnösöket eddig még nem. Igazságosnak tartják az eljárást velük szemben, csupán azt kifogásolják, hogy Tildy Zoltán kevés büntetést kapott. Az a véleményük, hogy Tildy már egyszer ült a népi demokrácia börtönében, s amikor idő előtt kiszabadult hangzatos nyilatkozatokat tett, de az első alkal­mat megragadta arra, hogy a népi demokráciának ártson. Ez visszatérő bűnös és véleményük szerint soha nem fog a munkásosztály mellé állni. Ezért ilyen emberekkel is szigorúbban kellene eljárni. Vagy pl. zs.-i igazgató elmondja, hogy már 1953-ban is ilyen határozottan kellett volna elitélni Nagy Imrét, nem megengedni, hogy a kormányból kizárták, ugyanakkor meghagyták az egyetemen mint tanárt, s így lehetősége volt az elveit a mi fiataljaink körében terjeszteni. Megjegyezni kívánjuk, hogy a párttagságot is, de a dolgozó parasztságot is általában váratlanul érintette ezen intézkedés. Másrészt van olyan általános vélemény is, hogy végre az ellenforradalom vezérkarát is megfelelő büntetés­ben részesítették, ez jó hatást fog kiváltani, ugyanis volt olyan gondolat, hogy egyes igazságügyi és állami szervek dolgozói azért nem léptek eddig fel határo­zottan az ellenforradalmárokkal szemben, mert Nagy Imre közszereplését vár­ták. Kaposvár, 1958. junius 18. Petrekankits Andor Hangulatjelentés Nagy Imréék kivégzésével kapcsolatban A kaposvári városi pártszervezetek nagy érdeklődéssel vették tudomásul Nagy Imre és bűntársai ügyében lefolytatott eljárást és az Ítéletet. A kommu­nisták között általános vélemény volt, hogy nagyon helyes volt Nagy Imre fe­392

Next

/
Thumbnails
Contents