Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása
kocsival megjelent Bundi György vállalati dolgozó lakásán, akit elvittek a város határába és ott megverték. Ugyanezen a napon hasonló módon Cvitkovics Lajos kaposvári lakossal ez megtörtént, de őt bántalmazás nélkül elengedték. A Legfőbb Ügyészség a vizsgálat alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy törvényességi óvást emel a vád alá vont és elitéit munkásőrök ügyében. Tekintettel a kérdés politikai jelentőségére a Legfőbb Ügyészség úgy határozott, hogy előzőleg KB. vizsgálatot kér és az annak alapján meghozott határozatra támaszkodva teszi meg a további lépéseket. így került sor a KV Adminisztrativ Osztály, a Legfőbb Ügyészség és a KEB közös vizsgálatára, amely igazolta az eddig leirtakat. A KEB vizsgálat során beszélgettünk több munkásőrrel, akik különböző megverésekben résztvettek, valamint Szirmai elvtárssal a Megyei Pártbizottság titkárával és Oravetz elvtárssal a Megyei Munkásőrség parancsnokával. Megállapítottuk, hogy a megyében a munkásőrségben általában nem uralkodott el az az egészséges felfogás, hogy a munkásőrségnek elsősorban feladata a törvényesség betartása és betartatása. Nem elég világosan áll még a munkásőrség előtt általában az a felelősségteljes cél, amit el kell érnünk, hogy a munkásőrségben a nép a törvény védelmezőit és ne megsértőit lássa. Szirmai elvtársék sem tesznek meg mindent ennek érdekében. Bizonyítja ezt az, ahogy védelmére keltek az önkényeskedő munkásőröknek és Szirmai elvtársnak az a megjegyzése, amikor eljárását azzal akarta igazolni, hogy azt mondotta, hogy mi is a megbüntetésüket kívánjuk, hogy abból tanuljanak a munkásőrök és ezen téren vád bennünket nem érhet, mert ha akartuk volna, akkor a rendőrséggel megbeszéltük volna azt, hogy nincsenek meg a tettesek. Erre is meg lett volna a módunk. Az egyik munkásőr pedig, aki résztvett az agronómus megverésében ma is úgy látja, hogy eljárásukban a hiba csak az volt, hogy nem jól szervezték meg a dolgot, felismerték őket. Ez az ember 1 évre lett felfüggesztve a munkásőrségből és szigorú megrovást pártbüntetést kapott, biróilag felelősségre nem lett vonva és ez elég talajt ad neki arra, hogy cselekedetét ilyen helytelenül Ítélje meg és hogy abba ne lássa meg azt ami politikailag a munkásőrök és a nép felé káros. Szirmai elvtársék úgy látják, hogy a munkásőrök által elkövetett önkényeskedéseket, törvénytelenségeket a cselekményük súlyának arányában megbüntették, ami által az az erkölcsi kár, amit előidéztek, ellensúlyozva lett. A megyei rendőrség vezetője és mások azt állítják, hogy a lakosság körében a munkásőrök által elkövetett önkényeskedésekből arra következtetnek éa attól félnek, hogy visszatérnek azok az idők, amikor párt, vagy állami szervek a múlthoz hasonlóan törvénytelenségeket követhetnek el. Ez a párttal szemben bizalmatlanságot szül és lerontja a megyei pártszerveknek a párt politikáját népszerűsítő más irányú tevékenységük által elért eredményeket. Ezért a törvénytelenségek elkövetőit még ha munkásőrök is érdemük szerint meg kell büntetni, ez nem jelenti azt, hogy felelősségre vonásuknál ellenségnek kell őket tekinteni, módjával figyelembe lehet venni a mentő körülményeket, a jószándékot, a képzetlenséget stb, de nem engedhetjük meg azt, hogy amit a párt egyik kezével felépít, azt a másikkal lerombolja. Ezért a KEB fogadja el a Legfőbb Ügyészségnek ebben az ügyben azt az álláspontját, amely szerint törvényességi óvást kíván emelni és érdemük szerint hozzanak a bírói szervek az ügyben Ítéletet, amit későbbiek során az elítéltekül
