Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)

III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása

mi funkcionáriusokat, a népi demokratikus rendszerhez hü tiszteket és egyéb vezető személyeket. November 1-én a Szabad Somogy közli a Somogy Megyei Forradalmi Nem­zeti Tanács legutóbbi ülésének határozatait, amelyben többek között a megyei tanács elnökét, három elnökhelyettesét és titkárát állásából azonnali hatállyal elmozdítja, az illetékes szerveket utasítja, hogy az összes régi funkcionáriustól vonja be a fegyvert, hogy az összes volt AVH-s egyéneket haladéktalanul őrizet alá kell helyezni, hogy a gyűlölt politikai tiszti intézményt megszünteti, mivel az a kommunista párt elnyomó eszköze volt, stb. November 2-án Poldesz Albert kinevezte Nagy József II. r. vádlottat ren­dőrfőhadnaggyá, aki három civil társaságában megjelent a rendőrségen, ahol hangoztatta, hogy törvénytelenséget nem lehet elkövetni. Ekkor itt tartózko­dott három AVH-s személy, akiket a vádlott egyenként kikérdezett, majd ami­kor tájékozódott arról, hogy ezek közül kettő futári szolgálatot teljesített, egy pedig nemrégiben került a hatóság kötelékébe útnak bocsátotta őket azzal, hogyha valaki esetleg feltartóztatná őket hivatkozzanak ő reá. Ezen a napon a vádlott meghallotta, hogy Bidó József és társai a letartóztatott AVH-sokkal szemben erőszakos cselekményre szervezkednek, ezért szólt Gábriel János­nak, aki a börtönbe ment és ott kijelentette, hogy nem engedi, hogy vérengzés legyen. Ugyanekkor a honvédségtől erősítést kért, amelyet hamarosan meg is kapott. Nagy József Tátrai András AVH-s századost egy alkalommal kihallgatta és tőle olyan személyek felől érdeklődött, akik kapcsolatban voltak az államvé­delmi hatósággal. Tátrai neveket is irt a neki adott papírra, amelyet azonban elolvasni nem tudtak. Nagy József igen gyakran tartózkodott a börtönben, többször belátogatott a cellákba és hangulatától függően az egyikben durva szavak kíséretében tiszteletadást követelt, a másikban viszont kedélyesen be­szélgetett a letartóztatottakkal, akiket cigarettával is megkínált. Az ügyészség a BHÖ. 1. pont (1) bekezdés szerinti bűntett miatt emelt vá­dat a vádlottak ellen, mely végett a tárgyaláson mindkét vádlott vonatkozásá­ban a BHÖ. 379. pont (1) bekezdésben meghatározott több rendbeli személyes szabadság megsértésének büntette miatt is kiterjesztett, II. r. vádlott vonatko­zásában pedig nem az 1. pont (1) bekezdés, hanem az 1. pont (2) bekezdés sze­rinti bűntetté módosított. Gábriel János I. r. vádlott beismerte, hogy a bekisérésnél közreműködött, hogy a cserkészcsapat működésére engedélyt adott, hogy a nemzetőrség meg­szervezését, illetőleg létrehozását Adorján századossal megbeszélte és nemze­tőri megbízólevelet aláirt, hogy az ügyészségnek szóló utasítást aláírta. Ez utóbbi vonatkozásban azt állította, hogy nem az iratok közt elfekvő utasítást irta alá, hanem egy másikat, amelynek tartalma lényegesen eltér attól. Tagad­ta, hogy a fegyverek kiadásában szerepe lett volna. Nagy József II. r. vádlott ugyancsak elismerte, hogy a bekisérések végre­hajtásánál tevékenykedett, tagadta, hogy a rendőrséget ellenőrizte és irányí­totta volna, hogy a Törekes Ferenc bekisérésénél irányító lett volna. Mindkét vádlott azzal védekezett, hogy a bekisérések a bekísért szemé­lyek biztonsága érdekében történtek, mert olyan volt a tömeghangulat, hogy tartani kellett attól, hogy ezeket bántalmazzák, vagy egyéb módon megtámad­ják. így tehát nem letartóztatásról, hanem védőőrizetről van szó. A megyei bíróság a vádlottak védekezésének annyiban adott helyt, hogy nem állapította meg a bűnösséget abban, hogy I. r. vádlott a fegyverek kiadá­382

Next

/
Thumbnails
Contents