Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása
Éjfél tájban érkeztek Kisbajomba. Látták, hogy a kultúrházban mégjavá- ban áll a bál. Felmentek mind a négyen a színpadra, felszólították a jelenlevőket, hogy azonnal hagyják el a termet. A hangulat a tetőpontján lehetett ezekben a percekben, így az emberek vonakodva teljesítették a rendőrök felszólítását. Sőt, az egyik táncos, egy Major nevű honvéd törzsőrmester, aki a tanúk szerint kissé már ittas volt, a rendőrök után ment a színpadra. Odaállt eléjük s kérte őket, ne küldjék még haza a táncolókat, ne oszlassák fel a mulatságot. Állítólag megfogta az egyik rendőr gépposztályát is. Ezt azonban nem lehet bizonyítani. Az események oly gyorsan peregtek le a megrettent emberek szeme előtt, hogy szinte követni sem tudták. A rendőr riasztó lövést adott le géppisztályából. Társa, Szabó szakaszvezető pedig ráfogta karabélyát a törzsőrmesterre, s belelőtt. Átlőtte a karját. A lövedék áthatolt Major kezén, s eltalálta a nézőtéren álldogáló Miklós Margit tizenhárom éves kisbajomi kislányt. A gyermeket kórházba szállították, ahol rövidesen belahalt súlyos sebébe. Ugyanakkor Kovács rendőrtizedes is használta a fegyverét. Géppisztolyából sorozatot lőtt a sebesült Major törzsőrmester gyomrába. A törzsőrmester a közvetlen közelről leadott sorozatra, a helyszínen meghalt. Katonai bíróság mondott ítéletet a gyilkos rendőrök felett. A katonai ügyészség a kisbajomi vérengzés tettesei ellen szándékos emberölés bűntette miatt emelt vádat. A bíróság Szabó István rendőrszakaszvezetőt gondatlan emberölésben mondotta ki bűnösnek és ezért három évi és nyolc hónapi, Kovács István rendőrtizedest pedig szándékos emberölés miatt nyolc évi börtönre ítélte. Az ítélet még nem emelkedett jogerőre. A katonai bíróság a bizonyítási eljárás során megállapította, hogy jogtalan volt a rendőrök fegyverhasználata. Négyen szükség esetén meg tudták volna akadályozni a fegyvertelen katonát, hogy bántalmazza őket — amennyiben ez szándékában állt volna — fegyverhasználat nélkül is. Forrás: Somogyország, 1957. március 13. 4. o. Jegyzet: A katonai bíróság majd a Legfelsőbb Bíróság ítéletét követően a megyei párt-intézőbizottság elnöke Dobi Istvánhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez fordult kegyelmi kérvénnyel. Egyfelől vitatta a nyomozati és bírósági eljárás alaposságát, másfelől családi okokból kérte az elítélt karhatalmisták felmentését. Az általunk tanulmányozott forrásokban nem találtunk adatokat a beadvány igenlő vagy nemleges elbírálására. 257. Részletek a Somogy megyei Tanács 1957. március 26-i ülésének jegyzőkönyvéből Hozzászólások. Szirmai Jenő Mszmp. Int. biz. titkára. Tisztelt Tanácsülés, kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy a megyei intéző bizottság üdvözletét tolmácsoljam a tanácsülésnek. Némely kérdéshez kívánok hozzászólni, azokhoz, amelyeket nem eléggé érintett a vb. beszámoló és amelyekkel egyáltalán nem foglalkozott. Megyénk dolgozóit és a tanácstagokat is foglalkoztatják egyes kérdések és feltétlenül szükséges, hogy ezekre választ adjunk. Ilyen kérdés többek között az, hogy az októberi események mik voltak Magyarországon, tényleg valami szabadságmozgalom, forradalmi, vagy ellenforradalom? Mi azt mondjuk 351
