Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása
ahogy volt, október 23-tól november 4-ig Magyarországon ellenforradalom volt szőröstől-bőröstől. Ha elvileg értékeljük Magyarország helyzetét, október 23. előtti időben vájjon nem-e munkás és paraszthatalom volt az országban? Az volt, tehát ha mi változást akarunk a társadalom rendjében, akkor nem annyit jelent, hogy munkás-parasztok kerülnek hatalomra, hanem a tőkések és földbirtokosok és ez így csakis ellenforradalom volt. Bizonyítékaink vannak ezzel kapcsolatban. Azokkal a bizonyítékokkal nem kívánok foglalkozni, amelyekről a sajtóban értesülnek. Egy-két közelebbi bizonyítékot. Mit akartak az ellenforradalmárok? Azt akarták, hogy a munkások kezében legyen a gyár, a paraszt kezében a föld, és a munkás gyerekei tanuljanak az iskolákban, vagy hogy a gyárosoké legyen a gyár, a földbirtokosoké a föld és ezek gyerekei tanuljanak az iskolában? Ha nézzük eseményeket, kik kerültek felül falun és városban, világos választ kapunk, hogy a tőkések, földbirtokosok uralmát akarták visz- szaállítani. Kit üldöztek vájjon? Volt kizsákmányolókat, földbirtokosokat, kulá- kokat, csendőröket? Munkásokat, parasztokat és értelmiségieket. Milyen forradalom, milyen szocialista forradalom, amikor a munkásokat, parasztokat üldözik és a gyárosoknak, kulákoknak, csendőröknek semmi bajuk sincs, sőt ezek üldözik őket. Ezen el lehet gondolkodni. Ha bárki kételkedne abban, hogy mit akartak csinálni, a Fehér Könyv, a budapesti eseményekben való részvétel, ha ez sem elég a Mindszenti-féle nyilatkozat világosan megmutatta, hogy mit akartak Magyarországon visszaállítani, a földbirtokrendszert, a hatalmat ismét kivenni a munkások kezéből, ismét a régi rendszert akarták a munkások nyakára. Úgy gondolom, hogy ez az igazság, ezen érdemes elgondolkodni. Akik többé-kevésbé résztvettek ebben a mozgalomban — sokszor jó szándékkal — nem akarják elhinni, hogy ellenforradalom volt. Ez a folyamat eléggé bonyolult. Sok olyan becsületes dolgozó is résztvett, aki ténylegesen nem a társadalmi rendszert akarta megdönteni. De ezek az úgynevezett „alja magyarok” kerültek felül és a jó szándékú embereket félretolták, ezek vették át teljesen a hatalmat. Hiába volt a jó szándék, de akarva, akaratlanul az ellenforradalom számára nyitottak utat országos és somogyi viszonylatban. Somogybán is ellenforradalom volt, amit bizonyít az is, hogy Somogybán pár nap alatt 140 embert tartóztattak le. A marcali járásban egy éjjel 24 embert. Mi most elvittünk üdülni egy-két embert átmenetileg, összesen az egész megyében nem tartóztattunk le ennyi embert. A marcali járás összes tanácselnökét le akarták tartóztatni. Ez mind gazember és csirkefogó volt. Lehet, hogy követtek el hibát. Többségében azért kergették el, mert a munkáshatalom képviselői voltak és akadályozta ez az ő tevékenységüket. Ezek helyett nem parasztokat tettek tanácselnöknek, hanem legtöbb helyen ilyen kétes elemeket. Tabon pl. a főszolgabírót tették meg járási tanácselnöknek. Somogybán is megjelentek a föld- birtokosok, kisebb tőkések, sőt a háztulajdonosok is követelték vissza házukat, és több helyen a munkásoknak, parasztoknak ki kellett menni. Somogybán is ellenforradalom volt, még pedig a javából. Ezt világosan kell látni, mert a politikát annak alapján lehet megszabni. Sokat megingatott munkást, parasztot, értelmiségit egyaránt, hogyan történhettek meg ezek az események. Október 23. nem akkor kezdődött. Eszmei előkészítése hosszú idő óta folyt. A belső és külső ellenség régóta készülődött erre. Hogyan hogy éppen Magyarországon került erre sor? Ebben az időben az imperialista országok támadásának két iránya bontakozott ki. Megbontani a szocialista országok egységét, egyenként megsemmisíteni és visszaállítani a tőkések hatalmát. Másik irány, megállítani a nemzeti felszabadító mozgalmakat világszerte, különösen Ázsiában 352
